Hogyan került jelenlegi helyére a Vasútállomás?

 Vasúton 1860 óta érhető el Székesfehérvár, ebben az esztendőben gördült ki az első első szerelvény Újszőny felé és rá egy évre már a Déli Vasút Budapest-Nagykanizsa vonal is működött. A város a tervezés időszakában már felismerte a vasút jelentőségét és a saját tulajdonú földekből például 50 holdat ingyen ajánlott fel erre a célra, sőt a Vasútállomás építéséhez a téglát és a követ is ingyen kínálta, azonban ennek feltétele volt, hogy az indóház a vásártéren legyen. Megegyezés nem született, mert a vasút építésének célja a fiumei kikötővel való összeköttetés volt, így ilyen kitérők a vasúttársaság részére nem voltak elfogadhatók, így hát a város sem adta ingyen a szükséges földeket: holdanként 350 forintért vált meg a területektől. A vasútvonal az I.világháború után a Duna-Száva-Adria vasút nevet viselte 1932-ig, azóta a MÁV tulajdona.

 Az új vasútvonal és az első fehérvári állomásépület már az első évtizedekben is hatalmas forgalmat bonyolított le, s hamarosan ki is nőtte a székesfehérvári igényeket. Az állomásépületet 1926-ban átépítették és a 30-as években már elkezdték a két aluljárót is építeni. Ez az 1938-as átadás évében igen modernnek számított. A második világháborúban földig rombolták a város ezen környékét. A mai állomásépület 1952-ben.

 Az első déli vasútvonal megnyitásakor létrejött a mai járműjavító őse, a társaság gép- és kocsijavító üzeme, ahol rövid ideig 150 embert foglalkoztattak. Ez megszűnt ugyan, de 1892-től újraindult 20 munkással az üzem és az első világháború előtt már 600 munkásnak adott kenyeret.  1932-ig ez volt a vasúttársaság egyetlen javítóműhelye.

 A vasút eleinte nagyon messze volt a várostól, nem véletlen, hogy akkoriban a városatyák is közelebbre szerették volna hozni, egészen a Belváros északi csücskéig. Az állomással szemben csak a méntelep és a lövölde volt és akkoriban a be nem fedett vizesárkok miatt nem volt könnyű eljutni a vasúttól a városig.

 A mai Béke teret csak a 30-as években építették be, a nyitott csatornákat befedték, a vizes területeket kisztárították, illetve feltöltötték, ekkortájt épült a Prohászka emléktemplom, a Vasútállomás terét is rendezték. Ebben az időben hozták el a Püspökkutat a Városház térről, megépült a mai Vasvári Pál Gimnázium, eredetileg polgári iskola és Középfokú Gazdasági Iskola. 1935-től kezdődött meg az Új Várkörút, később Prohászka út beépítése is, így a Székesfehérvárra érkezett ember úgy érezhette magát, mint ki igazi városba jött. A Vasútállomás és környéke a második Világháború bombázásai miatt a földdel lett egyenlő, elpusztult a Búr telep, a Lövölde, a Méntelep és minden mi addig épült a környéken.