-
Gálakoncert szerdán
Hagyományos gálakoncertjére készül a Zenei Nevelésért Alapítvány május 15-én, szerdán 18.00 órától a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Mihályi Gyuláné Eszti néni emlékére létrehozott civil szervezet programján adják át a város egyik legrangosabb elismerését, a Zenei Nevelésért Díjat.
2024.05.13. -
“Két világ között”
Az Interkulti Egyesület és a Károlyi József Alapítvány szervezésében nyílt meg Abdi Abed egyéni kiállítása “Két világ között” címmel a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Látogatóközpontjában. A tárlat május 25-ig látogatható.
2024.05.13. -
Emlékhelyek napja Fehérváron
Lovagi táborral, középkori zenével és kézműves foglalkozásokkal is várták egyebek mellett a kilátógatókat az Emlékhelyek napján, Fehérváron.
2024.05.13. -
Szent Janka élete
Szent Janka életéről készült drámát mutattak be a Szent Imre Gimnázium és Általános Iskola fiataljai az intézményben. A darab írója és rendezője az iskola tehetséges fiatalja Borbély Bálint István volt.
2024.05.13.
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog - hagyományok Katalin napján
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent? A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig. Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
2008.11.25. 09:40 |
Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent?
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.