-
Szent Kristóf búcsú Maroshegyen
A Szent Kristóf templomban július 26-án vasárnap 18 órakor ünnepélyes szentmise majd gépjármű megáldás lesz, amelyre szeretettel várja az egyházközség a fehérvári és az egyházmegyei híveket. A felújított Közösségi Ház is megáldásra kerül.
2026.07.25. -
Ismét kinyit a strandkönyvtár!
Immár ötödik alkalommal várja szombaton a Városi Strandra érkezőket a strandkönyvtár. A Vörösmarty Mihály Könyvtár idén először nyitott szabadtéri kölcsönzőhelyet, amelyet a visszajelzések alapján örömmel fogadtak a pihenni érkezők. A könyvespolcokon minden korosztály talál kedvére valót: szórakoztató és szépirodalomból, gyerekkönyvekből és folyóiratokból kölcsönözhetnek.
2026.07.24. -
Közel a végtelenhez
Közel a végtelenhez címmel folytatódott a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten a klasszikus egyházzene dallamai csendültek fel a Szent István Székesegyházban.
2026.07.24. -
Nevek és sorsok
Nevek és sorsok - adalékok a Koppány-István dilemma megoldásához címmel folytatódott a Hétvezér esték. Boór Ferenc az István Koppány konfliktus eredőjéről, történetéről tartott előadást.
2026.07.22.
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog - hagyományok Katalin napján
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent? A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig. Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
2008.11.25. 09:40 |
Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent?
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.