-
Találkozások
Székesfehérváron, a Pelikán Galériában rendez kiállítást a Zuglói Művészek Új Társasága. A Találkozások című tárlatot április 2-án, csütörtökön 18.00 órakor nyitják meg. A kiállítók között vannak szobrászok, festők, továbbá egy fotográfus és egy kárpitművész is.
2026.04.01. -
Közös keresztút
A város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
2026.04.01. -
Viktória
Hosszú idő után visszatér az operett műfaj a Vörösmarty Színházba. Dolhay Attila és Ferenczy-Nagy Boglárka rendezésében mutatják be Ábrahám Pál: Viktória című művét.
2026.03.31. -
Don Giovanni a színházban
Folytatódott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar operabemutató sorozata. A Vörösmarty Színházban Mozart: Don Giovanni című műve várta klasszikus zene barátait.
2026.03.30.
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog - hagyományok Katalin napján
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent? A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig. Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
2008.11.25. 09:40 |
Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, tartja a népi jóslás. Miért kell ezen a napon gyümölcsfagallyat tenni a vízbe? És ki volt Szent Katalin? Miiért éppen ő a házasságszerző szent?
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.
Alexandriai Szent Katalin vértanú a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól óv meg bennünket, valamint az árvizet és az elemésztő tüzet is távol tartja testünktől és hajlékunktól egyaránt. Elűzi tőlünk a szorongást okozó gonosz lelket. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották.VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Az egyik legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték
A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. Ezután sem bál, sem lakodalom nem esett karácsonyig.
Katalin-nap női ünnep volt. Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra - eredetileg csak lányok -, és szerencsét kívántak az állattartásban. Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.
Õ a házasságszerző szent is. A legenda szerint Katalin Jézus gyűrűs jegyese volt, ezért a lányok, mint vőlegényszerző szentet tisztelik. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat állítanak vízbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ez a" Katalin ág". Állítólag csak szűzlánynak virágzik ki az ága...(!)
Időjóslás is fűződött e naphoz: elterjedt hit volt, hogy ha Katalinkor fagy, sáros karácsony lesz.
A Katalin görög eredetű női név. Jelentése: korona, mindig tiszta, érintetlen, ártatlan. Rokon nevek: Karina, Kata, Katarina, Katerina, Katinka, Kató, Kitti.