-
Film a kékfestés történetéről
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be Burján Zsigmond székesfehérvári operatőr és rendező Üzen a múlt – a kékfestés története című új dokumentumfilmjét. A mintegy 50 perces alkotás többek között a Montskó család történetén keresztül mutatja be a mesterség székesfehérvári gyökereit.
2026.02.21. -
Rendhagyó történelemóra
Csütörtök délután az iskola egykori tanára, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese, dr. Vizi László Tamás izgalmas előadását hallgathatták a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai és pedagógusai.
2026.02.20. -
Résnyi éden
A Szent István Művelődési Házban mutatták be Wilhelm Ottó új kötetét Résnyi éden címmel. A könyv fontos mérföldkő a szerző és az olvasó számára is.
2026.02.20. -
Csehov: Sirály
Csehov örökbecsű drámáját tűzte műsorra a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A Sirály Zsótér Sándor rendezésében kerül színre.
2026.02.20.
Gyilkosság az erdő mélyén
A hatóságok hamar a nyomára bukkantak annak a rablónak, akit gyilkossággal és az áldozat feleségének megerőszakolásával gyanúsítanak. Ám a feleség, a rabló és az a favágó, aki a gyilkosság szemtanúja volt, egymástól eltérő vallomást tett a bíróság előtt mind az elkövetés módját, mind a gyilkos személyét illetően...
A hatóságok hamar a nyomára bukkantak annak a rablónak, akit gyilkossággal és az áldozat feleségének megerőszakolásával gyanúsítanak. Ám a feleség, a rabló és az a favágó, aki a gyilkosság szemtanúja volt, egymástól eltérő vallomást tett a bíróság előtt mind az elkövetés módját, mind a gyilkos személyét illetően...
Akutagava novelláiból 1950-ben forgatta Akira Kuroszava azt a világhírű filmet, amelyből Müller Péter színpadi adaptációt készített. A Thália Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház után most a Vörösmarty Színház tűzi műsorára A vihar kapujában című színművet Kolos István rendezésében; a szerepeket Kaszás Mihály, Závodszky Noémi, Quintus Konrád, Kozáry Ferenc, Buch Tibor és Juhász Illés játssza. A bemutató január 30-án, pénteken este hét órakor lesz a Pelikán Teremben.
Kyotót, a hajdani ragyogó, művelt fővárost felégetik, fosztogatják: aki csak tud, mindenét hátragyva menekül - köztük a Férj és a Feleség is. A menekülőket mindenütt útonállók, rablók fenyegetik, így nem meglepő, hogy őket is utoléri a végzet. Az erdőben a Favágó talál rá a halott férfire, akinek mellén hatalmas seb tátong. A szemtanú a látottakból, az elszórt jelekből (hátrahagyott kalap és fésű) és a dulakodás nyomaiból következtet a történtekre.
Az előadásban - akárcsak az eredeti Kuroszava-filmben - ugyanazt a történetet többféle nézőpontból ismerjük meg. A Rabló, a Feleség, a Favágó (sőt, a Férj szelleme) is elmeséli, mi történt az erdő mélyén: hogyan kívánta és erőszakolta meg a Rabló a Feleséget és miképpen halt meg a Férj.
De - és ez a történet lényege - másképpen meséli el a viadalt a Rabló, másképpen a Feleség, másképpen a Férj megelevenedő szelleme és másképpen a szemtanú, a Favágó (aki ráadául kétféle történetet ad elő). Elbeszéléseikben az elkövetés módjáról és a gyilkos személyéről mindnyájan mást állítanak, és abban is különböznek a véleményeik, hogy mindez miért is történt valójában. Vajon ki a tettes? És igazából ki az áldozat? Vajon mi az igazság? Vajon létezik-e egyáltalán igazság? Mindez csak az előadás végére fog kiderülni.