-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Gasztronómia és művészet találkozott a képtárban
Ázsiai ihletésű pacal, kortárs képek és „hasirodalmi részletek” találkoztak egymással az Olvasta már?-Látta már?-Kóstolta már? című esten a Csók István Képtárban. A programot a Kortárs Művészeti Fesztiválhoz kapcsolódva Vörömarty Mihály Könyvtár szervezte, ezért a könyvtárosok stílszerűen az ételekhez és a képekhez külön könyvajánlókkal készültek.
2017.05.17. 21:42 |
Vasné Borsos Beáta, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a rendezvény igazi összefogás eredménye: a képeket a Városi Képtár - Deák Gyűjteményéből kapták, a finomságokat a bEAT Étterem két séfje Moór Veronika és Moór László készítette, az irodalmi szemelvényeket pedig Cserna-Szabó András, József Attila-díjas író válogatta össze.
A közönség elsőként Czimra Gyula Palántázók című festményét vette szemügyre, amelyre Cserna-Szabónak, mint egy igazi szentesi gyereknek a paprika és a paradicsom jutott eszébe. Innen pedig egyenes út vezetett a lecsóig. Az általa választott novellarészletből kiderült, hogy lecsónak, nem szaftja van, mint a pörköltnek, hanem szottya. A tökéletes állaghoz igazi, karikára vágott erős paprikát lehet használni. A többi hozzávalónak legyen az bazsalikom, fokhagyma, gomba vagy szarvashús, pedig csak a képzelet szab határt.
Ferenczy Noémi Menekülés Egyiptomba című festményéről Cserna-Szabónak a legnagyobb afrikai magyar író, vagyis Rejtő Jenő alias P. Howard jutott eszébe. A nagy Levin szakácskönyvéből az érdeklődők megtudhatták, hogy a rablók a nyársak (lehetőleg angolosan), az orgazdák a halak, a lánykereskedők és a zsebtolvajok pedig az édes tészta készítésében verhetetlenek. Tilos articsókát enni vajas morzsával, mert az egy unalmas kispolgári szokás, valamint a tartár mártást csak nőtlen szakácsok tudják tökéletesre ízesíteni.
A József Attila-díjas író - aki mellesleg vérbeli pacalember - Hegedűs 2 László Feledhetetlen dolgok című alkotásában a pacalt vélte felfedezni. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a következő könyve Hetvenhét magyar pacal címmel fog megjelenni, amelyben a pacal és a magyar konyha történetét mutatja be a középkortól napjainkig. Moór Veronika és férje, László ennek kapcsán három pacalvariációt főzött. Az egyik, a klasszikus csülkös pacal, a másik egy ázsiai ihletésű szójás változat, míg a harmadik egy elsőre kissé bizarrnak tűnő csülöklében főtt csillagánizsos, fahéjas, paradicsomos kreáció volt. A pacalokhoz Baráth Sándor, a Kreinbacher Birtok borásza, egy igazi különlegességet az öreg tőkék borát választotta.
A séfek Ferenczy Noémi szőnyegtervéhez a színekkel harmonizáló paradicsomos-tőkehalas rizottót, Kmetty János Önarcképéhez egy újragondolt csirkepaprikást, Valkó Erzsébet Sárkányához pedig egy különleges panna cottát ajánlottak. Ha valaki még ezek után is éhen maradt, fakultatív beugorhatott a Petz Sörözőbe a híres „füles paczalra.”
Gasztronómia és művészet a képtárban
Ferenczy Noémi Menekülés Egyiptomba című festményéről Cserna-Szabónak a legnagyobb afrikai magyar író, vagyis Rejtő Jenő alias P. Howard jutott eszébe. A nagy Levin szakácskönyvéből az érdeklődők megtudhatták, hogy a rablók a nyársak (lehetőleg angolosan), az orgazdák a halak, a lánykereskedők és a zsebtolvajok pedig az édes tészta készítésében verhetetlenek. Tilos articsókát enni vajas morzsával, mert az egy unalmas kispolgári szokás, valamint a tartár mártást csak nőtlen szakácsok tudják tökéletesre ízesíteni.
A József Attila-díjas író - aki mellesleg vérbeli pacalember - Hegedűs 2 László Feledhetetlen dolgok című alkotásában a pacalt vélte felfedezni. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a következő könyve Hetvenhét magyar pacal címmel fog megjelenni, amelyben a pacal és a magyar konyha történetét mutatja be a középkortól napjainkig. Moór Veronika és férje, László ennek kapcsán három pacalvariációt főzött. Az egyik, a klasszikus csülkös pacal, a másik egy ázsiai ihletésű szójás változat, míg a harmadik egy elsőre kissé bizarrnak tűnő csülöklében főtt csillagánizsos, fahéjas, paradicsomos kreáció volt. A pacalokhoz Baráth Sándor, a Kreinbacher Birtok borásza, egy igazi különlegességet az öreg tőkék borát választotta.
A séfek Ferenczy Noémi szőnyegtervéhez a színekkel harmonizáló paradicsomos-tőkehalas rizottót, Kmetty János Önarcképéhez egy újragondolt csirkepaprikást, Valkó Erzsébet Sárkányához pedig egy különleges panna cottát ajánlottak. Ha valaki még ezek után is éhen maradt, fakultatív beugorhatott a Petz Sörözőbe a híres „füles paczalra.”