-
A Verstábor mindennapjai
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor nemcsak arról szólt, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, a líra egyik első számú magyarországi gondozója, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek társaságában és értő segítségével a fiatalok verseket tanultak és elemeztek. Milus Marianna beszédtanárnak hála elmélyíthették beszédtechnikájukat, vagy Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhettek a népi kultúra táncos gyökereivel.
2026.08.01. -
Frissüljön fel a múzeumban!
Hűsölő és olvasósarokkal vár mindenkit a harmadfokú hőségriadó idején a Szent István Király Múzeum Rendház épülete a Fő utca 4. szám alatt. Miközben a frissítő vizet kortyolgatják, a vendégek a Vörösmarty Könyvtár olvasnivalóit lapozgathatják.
2026.08.01. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
Gasztronómia és művészet találkozott a képtárban
Ázsiai ihletésű pacal, kortárs képek és „hasirodalmi részletek” találkoztak egymással az Olvasta már?-Látta már?-Kóstolta már? című esten a Csók István Képtárban. A programot a Kortárs Művészeti Fesztiválhoz kapcsolódva Vörömarty Mihály Könyvtár szervezte, ezért a könyvtárosok stílszerűen az ételekhez és a képekhez külön könyvajánlókkal készültek.
2017.05.17. 21:42 |
Vasné Borsos Beáta, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a rendezvény igazi összefogás eredménye: a képeket a Városi Képtár - Deák Gyűjteményéből kapták, a finomságokat a bEAT Étterem két séfje Moór Veronika és Moór László készítette, az irodalmi szemelvényeket pedig Cserna-Szabó András, József Attila-díjas író válogatta össze.
A közönség elsőként Czimra Gyula Palántázók című festményét vette szemügyre, amelyre Cserna-Szabónak, mint egy igazi szentesi gyereknek a paprika és a paradicsom jutott eszébe. Innen pedig egyenes út vezetett a lecsóig. Az általa választott novellarészletből kiderült, hogy lecsónak, nem szaftja van, mint a pörköltnek, hanem szottya. A tökéletes állaghoz igazi, karikára vágott erős paprikát lehet használni. A többi hozzávalónak legyen az bazsalikom, fokhagyma, gomba vagy szarvashús, pedig csak a képzelet szab határt.
Ferenczy Noémi Menekülés Egyiptomba című festményéről Cserna-Szabónak a legnagyobb afrikai magyar író, vagyis Rejtő Jenő alias P. Howard jutott eszébe. A nagy Levin szakácskönyvéből az érdeklődők megtudhatták, hogy a rablók a nyársak (lehetőleg angolosan), az orgazdák a halak, a lánykereskedők és a zsebtolvajok pedig az édes tészta készítésében verhetetlenek. Tilos articsókát enni vajas morzsával, mert az egy unalmas kispolgári szokás, valamint a tartár mártást csak nőtlen szakácsok tudják tökéletesre ízesíteni.
A József Attila-díjas író - aki mellesleg vérbeli pacalember - Hegedűs 2 László Feledhetetlen dolgok című alkotásában a pacalt vélte felfedezni. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a következő könyve Hetvenhét magyar pacal címmel fog megjelenni, amelyben a pacal és a magyar konyha történetét mutatja be a középkortól napjainkig. Moór Veronika és férje, László ennek kapcsán három pacalvariációt főzött. Az egyik, a klasszikus csülkös pacal, a másik egy ázsiai ihletésű szójás változat, míg a harmadik egy elsőre kissé bizarrnak tűnő csülöklében főtt csillagánizsos, fahéjas, paradicsomos kreáció volt. A pacalokhoz Baráth Sándor, a Kreinbacher Birtok borásza, egy igazi különlegességet az öreg tőkék borát választotta.
A séfek Ferenczy Noémi szőnyegtervéhez a színekkel harmonizáló paradicsomos-tőkehalas rizottót, Kmetty János Önarcképéhez egy újragondolt csirkepaprikást, Valkó Erzsébet Sárkányához pedig egy különleges panna cottát ajánlottak. Ha valaki még ezek után is éhen maradt, fakultatív beugorhatott a Petz Sörözőbe a híres „füles paczalra.”
Gasztronómia és művészet a képtárban
Ferenczy Noémi Menekülés Egyiptomba című festményéről Cserna-Szabónak a legnagyobb afrikai magyar író, vagyis Rejtő Jenő alias P. Howard jutott eszébe. A nagy Levin szakácskönyvéből az érdeklődők megtudhatták, hogy a rablók a nyársak (lehetőleg angolosan), az orgazdák a halak, a lánykereskedők és a zsebtolvajok pedig az édes tészta készítésében verhetetlenek. Tilos articsókát enni vajas morzsával, mert az egy unalmas kispolgári szokás, valamint a tartár mártást csak nőtlen szakácsok tudják tökéletesre ízesíteni.
A József Attila-díjas író - aki mellesleg vérbeli pacalember - Hegedűs 2 László Feledhetetlen dolgok című alkotásában a pacalt vélte felfedezni. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a következő könyve Hetvenhét magyar pacal címmel fog megjelenni, amelyben a pacal és a magyar konyha történetét mutatja be a középkortól napjainkig. Moór Veronika és férje, László ennek kapcsán három pacalvariációt főzött. Az egyik, a klasszikus csülkös pacal, a másik egy ázsiai ihletésű szójás változat, míg a harmadik egy elsőre kissé bizarrnak tűnő csülöklében főtt csillagánizsos, fahéjas, paradicsomos kreáció volt. A pacalokhoz Baráth Sándor, a Kreinbacher Birtok borásza, egy igazi különlegességet az öreg tőkék borát választotta.
A séfek Ferenczy Noémi szőnyegtervéhez a színekkel harmonizáló paradicsomos-tőkehalas rizottót, Kmetty János Önarcképéhez egy újragondolt csirkepaprikást, Valkó Erzsébet Sárkányához pedig egy különleges panna cottát ajánlottak. Ha valaki még ezek után is éhen maradt, fakultatív beugorhatott a Petz Sörözőbe a híres „füles paczalra.”