Fennállásának 140. évfordulóját ünnepli a Szent István Király Múzeum

Az évfordulón Dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató emlékezett meg az elmúlt 140 évről. A múzeum elődszervezete, a Fej­ér me­gyei és Szé­kes­fe­hér­vár Vá­rosi Tör­té­nel­mi és Ré­gé­sze­ti Egy­let 1873. ok­tó­ber 27-én tar­tot­ta ala­ku­ló köz­gyű­lés­ét. A tár­su­lat ek­kor 137 ta­got tar­tott nyil­ván, me­gyei fő­ne­me­se­ket, te­kin­té­lyes pol­gá­ro­kat, köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­ge­ket, püs­pö­kö­ket, a klé­rus szá­mot­te­vő tag­ja­it, köz­tük Ró­nay Já­cint püs­pök, Czo­bor Bé­la egye­te­mi ta­nár, Ká­roly Já­nos. Az el­ért ered­mé­nyek azon­ban csak két rö­vid pe­ri­ó­dus­hoz fű­ződ­tek, az 1873-85. és 1892-93. évek­hez, ami­kor lel­kes és se­gí­tő­kész fő­is­pán állt a me­gye élén.

Demeter Zsófia elmondta, hogy a szá­zad­for­du­ló­tól az Egy­let­ből már csak gyűj­te­mé­nye ma­radt fenn. A mú­ze­um­ügy ak­kor éledt új­já a me­gyé­ben és a vá­ros­ban, ami­kor 1909 őszén Ma­ro­si Ar­nold cisz­ter­ci­ta ta­nárt Pécs­ről, ahol új­já­szer­vez­te a vá­rosi mú­ze­u­mot, Szé­kes­fe­hér­vár­ra he­lyez­ték. Ma­ro­si szin­te né­hány hét alatt min­den­kit meg­győ­zött ar­ról, hogy Fej­ér me­gye és Szé­kes­fe­hér­vár nem lé­tez­het tovább mú­ze­um nél­kül, amely egy év­vel ké­sőbb, 1911. má­jus 14-én meg is nyílt az Is­ko­la ut­ca 16. szá­mú ház­ban bé­relt he­lyi­sé­gek­ben. A ké­sőb­bi­ek­ben so­ha meg nem kö­ze­lít­he­tő anya­gi fel­té­te­lek in­ten­zív mú­ze­u­mi te­vé­keny­sé­get tet­tek le­he­tő­vé. Ma­ro­si az 1910 és 1939 ele­jén be­kö­vet­ke­zett ha­lá­la kö­zött el­telt idő­ben szám­ta­lan le­let­men­tést vég­zett, ame­lyek kö­zül ki­emel­ke­dő a pá­koz­di ha­tal­mas bronz­ko­ri föld­vár, az el­ső tá­ci ása­tá­sok, a csák­vá­ri ké­ső ró­mai te­me­tő, a nagy csák­be­ré­nyi és az elő­szál­lá­si avar ko­ri te­me­tők­ben vég­zett ku­ta­tá­sok. Õ kez­de­mé­nyez­te a szé­kes­fe­hér­vá­ri ba­zi­li­ka új ása­tá­sát is az 1936-38. évek­ben. Õ ve­tet­te meg a mú­ze­um nép­raj­zi, vá­ros­tör­té­ne­ti, ant­ro­po­ló­gi­ai és ter­mé­szet­tu­do­má­nyi gyűj­te­mé­nyét is. E te­vé­keny­sé­gét tu­do­má­nyos és nép­sze­rű cik­kek­kel, az 1931-39 kö­zött rend­sze­re­sen meg­je­le­nő Szé­kes­fe­hér­vá­ri Szem­le ki­adá­sá­val, elő­adá­sok tar­tá­sá­val tet­te tel­jes­sé.

Demeter Zsófia előadásában kiemelte, hogy Ma­ro­si ha­lá­lá­val vé­get ért a Mú­ze­um­egye­sü­let tá­mo­ga­tá­sá­val mű­kö­dő mú­ze­um vi­rág­ko­ra. A há­bo­rú, a front há­rom­szo­ros vál­tá­sa a mú­ze­um­épü­let­ben je­len­tős ká­ro­kat oko­zott, a gyűj­te­mé­nyek azon­ban sér­tet­le­nek ma­rad­tak. 1949-ben, a "for­du­lat évét" kö­ve­tő­en a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um igaz­ga­tó­ta­ná­csa Fitz Je­nőt he­lyez­te át, a né­hány évig Fe­hér­vá­ron igaz­ga­tó Fü­lep Fe­renc utó­da­ként Szé­kes­fe­hér­vár­ra. Fitz Je­nő négy év­ti­ze­des igaz­ga­tói mű­kö­dé­se alatt ala­kult ki a mai me­gyei mú­ze­u­mi szer­ve­zet: tu­do­má­nyos osz­tá­lyok, könyv­tár, ki­ál­lí­tó­he­lyek, mű­he­lyek, s vált az Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um a ha­zai mu­ze­o­ló­gia egyik meg­ha­tá­ro­zó hely­szí­né­vé, s nem­zet­kö­zi­leg is is­mert­té. A köz­pon­ti tá­mo­ga­tás kor­sze­rű rak­tá­rak ki­ala­kí­tá­sát, nyil­ván­tar­tás be­ve­ze­té­sét tet­te le­he­tő­vé, és fe­dez­te az egy­re sza­po­ro­dó le­let­men­té­sek költ­sé­ge­it. A ku­ta­tói lét­szám 1956-ig há­rom fő­re emel­ke­dett: két ré­gész mel­lett egy nép­raj­zos te­vé­keny­ke­dett a me­gyé­ben.

Az igazgató felidézte, hogy a mú­ze­u­mi ki­ad­vány­ok új­já­te­rem­té­se egy aján­dék­ba ka­pott sok­szo­ro­sí­tó­gép­pel in­dult meg, az el­ső ka­ta­ló­gu­sok, tu­do­má­nyos ki­ad­vány­ok, nép­sze­rű­sí­tő fü­ze­tek meg­je­len­te­té­se mel­lett kí­sér­let tör­tént a Szé­kes­fe­hér­vá­ri Szem­le fel­újí­tá­sá­ra is. 1955-ben meg­ala­kult a Mú­ze­um Ba­rá­ti Kör, en­nek tá­mo­ga­tá­sa le­he­tő­vé tet­te a ki­ad­vány­ok nyom­dai elő­ál­lí­tá­sát az Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um Köz­le­mé­nyei so­ro­za­ta­i­ban. A mú­ze­um­ban fo­lyó tu­do­má­nyos mun­kát el­is­mer­ve, mi­nisz­té­ri­u­mi tá­mo­ga­tás­sal, 1960-ban meg­in­dul­ha­tott a mú­ze­um tu­do­má­nyos év­könyv­ének, az Al­ba Re­gi­a-­nak ki­adá­sa. Az év­könyv kez­det­től fog­va né­met, fran­cia, an­gol és olasz nyel­ven kö­zölt ta­nul­má­nyo­kat. Ez nem­zet­kö­zi ran­gú in­téz­mény­nyé tet­te a mú­ze­u­mot, a kül­föld­ön is szá­mon tar­tott ma­gyar pe­ri­o­di­kák egyi­ké­vé az év­köny­vet.

50 éve, 1963. év elején a vi­dé­ki mú­ze­u­mok me­gyei szer­ve­ze­tek­be von­va a me­gyei ta­ná­csok ha­tás­kö­ré­be ke­rül­tek. Fej­ér me­gyé­ben az Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um mel­lett a du­na­új­vá­ro­si In­ter­ci­sa Mú­ze­um és egy sor vi­dé­ki em­lék­ház, ki­ál­lí­tás (Gár­dony, Ká­pol­nás­nyék, Mar­ton­vá­sár, Vál, Csák­vár, Ce­ce, Su­ko­ró, Sza­bad­baty­tyán, Pá­kozd, Fü­le) lett a me­gyei szer­ve­zet a Fej­ér Me­gyei Mú­ze­u­mok Igaz­ga­tó­sá­ga ré­sze. A ta­ná­cso­sí­tás elő­nyei a kor­szak el­ső fe­lé­ben je­lent­kez­tek. Több­szö­rö­sé­re nőtt a költ­ség­ve­tés, a szer­ve­zet lét­szá­ma, a tu­do­má­nyos és a kul­tu­rá­lis te­vé­keny­ség. A meg­vál­to­zott fel­té­te­lek hosszú tá­vú igé­nyes prog­ra­mok meg­szer­ve­zé­sét és vég­re­haj­tá­sát tet­ték le­he­tő­vé. Gor­si­um több év­ti­ze­des ku­ta­tá­sa mel­lett je­len­tős ása­tá­si prog­ra­mok bon­ta­koz­tak ki.

2013 január elsejétől a fenntartási struktúra megváltozott, az intézmény fenntartója Székesfehérvár Megyei Jogú Város lett. Demter Zsófia múzeumigazgató elmondta, hogy a régi feladatokhoz újként járul a mostani infrastruktúrából következő megyei műtárgyvédelmi és módszertani központi funkció. A mostani megnevezés tehát megyei hatókörű városi múzeum. „Azért dolgozunk, és abban reménykedünk, hogy méltók leszünk és maradunk a nagy előd szervezetek és személyek példájához, ugyanakkor új útjait is feltárjuk a nemzeti múlt megőrzésének” - zárta emlékező előadását a Szent István Király Múzeum igazgatója.

Az előadást követően adták át Török Richárd, 1988-ban készült Szent István király bronz mellszobrát a múzeum díszudvarán. A szobor korábban a Városháza kistanácstermében volt látható. Demter Zsófia elmondta, hogy 2014-re szeretnék rendbehozni az első világháborús emlékművet is. Az ünnepi rendezvényt dr. Lukács László főmuzeológus, egyetemi tanár előadása zárta  „Szent István király a néphagyományban” címmel. A jubileumi rendezvényhez múzeumi könyvvásár is kapcsolódott, az érdeklődők kedvezményes áron vásárolhatták meg a Szent István Király Múzeum régi és új kiadványai, régészeti, történelmi, művészeti, néprajzi kiállítási katalógusait és könyveit.