Kövér László az Országgyűlés elnöke éls Cser-Palkovics András polgármester leplezte le Kornis Gyula egyetemi tanár, pap, kultúrpolitikus, az Országgyűlés, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egykor elnökének szobrát pénteken délelőtt a Bartók Béla téren. A szobor felállítását
KÉPGALÉRIA a szobor leleplezéséről
A szobor, akárcsak Klebelsberg Kuno szobra a Ciszterci Gimnázium lépcsőjén, része a környezetnek, mintha csak éppen kilépett volna az épületből. Mivel Kornis Gyula Klebelsberg Kuno legjelentősebb munkatársa volt, a két szobor egy közös kompozíció részét képezi. Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész bronz szobrának leleplezése előtt Kövér László hangsúlyozta: a magyar nemzedékek akaratából, munkájából és áldozatából megóvott és mindig megújított keresztény magyar állam egyik olyan, 20. századi, mostoha sorsú, de hűséges hívére emlékeznek, akinek emlékét hosszú évtizedekig ki akarták törölni a köztudatból. Úgy vélte, hogy Kornis Gyula filozófiaprofesszorként, közoktatási államtitkárként, az Országgyűlés, valamint az MTA elnökeként is olyan tudós és politikus volt, aki pontosan tudta, hogy a tudománynak és a politikának különböző az eszközrendszere, de azonos a célja: az embereket kell szolgálniuk. "Kornis Gyula keresztény, nemzeti, konzervatív gondolkodó és politikus volt. Három olyan erény, amelyből a 20. század második felében egyetlenegy is a legsúlyosabb bűnök közé tartozott azok szemében, akik a magyarságra rátelepedő, nemzet- és keresztényellenes gondolatot és hatalmat képviselték" - fogalmazott.
A szoboravatón Kövér László házelnökön és Cser-Palkovics András polgármesteren kívül Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium Parlamenti államtitkára, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója Petrin László, Törő Gábor a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke, Spányi Antal megyéspüspök, Fucsku Sándor vezérőrnagy az ÖHP parancsnoka, Pethő Hunor Munkácsy Díjas szobrászművész és dr. Fülöp Gyula a Marosi Arnold Múzeumi Alapítvány elnöke is részt vett.
Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy amikor egy köztéri alkotást átadhatunk, akkor az ünnep egy közösség életében. „Néhány napja annak, hogy a szőlőműves szobrát átadhattuk az Öreghegyen és néhány hét múlva Ybl Miklós egészalakos szobrát avathatjuk fel, de nem volt régen az sem, amikor a Ciszter Gimnázium lépcsőjén Klebelsberg Kunó szobrát avathattuk. Az volt a célunk, hogy Székesfehérvár egyértelműen hitet tegyen az mellett, hogy ismeri és tudja, hogy mivel jár egy történelmi város felelőssége.” Székesfehérvár polgármestere megköszönte L. Simon Lászlónak, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának – aki sajnos családi okok miatt nem lehetett jelen -, hogy közösen megálmodták a tér funkciójához illő szobor felállítását.
Mint mondta a Bartók Béla tér annak idején elődeink szándéka szerint rendezvénytér lett volna és szándékaink szerint egy-két éven belül rendezvénytérré is fog átalakulni. A teret olyan emberek szobrával szeretnénk körülvenni, akik a magyar szellemi életből ismertek, akik üzentek a saját korukban, de üzennek a mának is.
Kornis Gyula (1885-1958, 1906-ig Kremer Gyula) 1927-1931 között Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter közoktatásért felelős államtitkára volt, majd 1939-ig országgyűlési képviselő, 1938-tól az országgyűlés elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1945-46-ban elnöke volt, tagsága 1946-ban lemondása következtében megszűnt, 1989-ben posztumusz kapta vissza. A piarista rend tagja volt 1900-tól, 1908-ban szentelték pappá, 1939-ben kivált a rendből és a székesfehérvári egyházmegye papi rendjébe került. 1930-ban megkapta a Corvin koszorút.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a megjelentekhez intézett üzenetében úgy fogalmazott: ha nincs Kornis Gyula, akkor az egykori ciszter diák, Klebelsberg Kunó sohasem lett volna képes a Trianon utáni megrázkódtatásból felrázni az országot, erőt és hitet adva mindenkinek. Szerinte Kornis konzervatív újító volt, aki tisztában volt azzal, ami elmúlt, régi formájában vissza már nem térhet. Mint írta Székesfehérvár nem csupán a nemzet történelmi fővárosa, nemcsak középkori koronázó város és királyi temetkezési hely, hanem a nemzeti identitást megerősíteni szándékozó konzervatív politika útkeresésének, a két világháború közötti Magyarország progresszív kultúrpolitikájának szimbolikus városa.
Az alkotás felállítására az István Király Múzeum Marosi Arnold Alapítványa pályázatot nyújtott be a pályázatot lebonyolító Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-hez. Az alkotás az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jött létre.
