-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Felavatták Csoóri Sándor domborművét Gárdonyban
Csoóri Sándor portréja is felkerült a Fejér megyei irodalmi emlékfalra. Zámoly szülötte a tavaly szeptemberben elhunyt kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró domborművét Kontur András szobrászművész készítette, melynek avatásán Csoóri Sándor özvegye, Balogh Júlia is részt vett.
2017.02.04. 18:48 |
Csoóri Sándor portréja is felkerült a Fejér megyei irodalmi emlékfalra. Zámoly szülötte a tavaly szeptemberben elhunyt kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró domborművét Kontur András szobrászművész készítette, melynek avatásán Csoóri Sándor özvegye, Balogh Júlia is részt vett. A domborművet azon az ünnepségen avatták, amelyet a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezett a költő születésének 87. évfordulója alkalmából.

Kontur András szobrászművész (b), a dombormű alkotója és Balogh Júlia, Csoóri Sándor özvegye, a Csoóri-dombormű avatásán, kétszeres Kossuth-díjas költő, író születésének évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a Gárdonyi Géza Emlékháznál 2017. február 4-én. MTI Fotó: Bodnár Boglárka
„Õt kihagyva nem lehet hitelesen megírni az elmúlt száz év történetét, a Kárpát-medence magyarjainak sorsát" - mondta avatóbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki felhívta a figyelmet az eltávozó nagy alkotók hagyatékának megőrzésére is. „Egy olyan költő, egy olyan közéleti ember, akinek mindig a magyar közösség ügye volt az első. Mondhatnám, ha már definíció kell, hogy lényegileg volt magyar, lényegileg élt a magyar emberekért, sokáig azt mondtuk, amikor kérdeztük: hogy vagy Sándor, úgy ahogy a nemzet. Ezt kevesen mondhatják el szerénységgel, ő szerényen ezt mondta magáról és valóban így volt és nagyon sok minden múlik azon, hogy sikerül ezt az örökséget magunkévá tenni, a nemzetünk jövője szempontjából."

Csoóri Sándor immár a 23. alkotó, aki nemcsak a kötetben kapott helyet, hanem domborműve is felkerült a Fejér megyei irodalmi emlékfalra Agárdpusztán, a Gárdonyi Géza Emlékháznál. L. Simon László országgyűlési képviselő és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le a kétszeres Kossuth-díjas költő, író domborművét.
Kontur András domborművének leleplezését követően L. Simon László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: büszkék arra, hogy a Fejér megyeiek elsőként állítottak emléket Csoóri Sándornak. Reményét fejezte ki, hogy sok követőjük lesz a jövőben. Az általa szerkesztett, az irodalmi emlékfalon szereplő alkotók műveit bemutató olvasókönyv második, bővített kiadásával kapcsolatban elmondta: Csoóri Sándor négy költeménye került bele a kiadványba, többségében a szülőfölddel, a hazatérés gondolatával foglalkozó alkotások.