-
Újra Kortárs Fesztivál
A Kortárs Művészeti Fesztivál szervezőit is megtréfálta a péntek délutáni időjárás, így a programsorozat megnyitóját a Csónakázó-tó partjáról a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ épületébe költöztették. A hirtelen jött jégeső közepette köszöntötte Lehrner Zsolt alpolgármester a résztvevőket.
2024.05.17. -
Rajzfilmek állami gondozottaknak
Állami gondoskodásban – otthonban és családban – élő gyermekek részére tart ingyenes filmvetítést a tapsi.hu – Lapu Bt. csapata május 25-én. A Szent István Művelődési Házban 11 órától Dargay Attila: Az erdő kapitánya, 15 órától Ternovszky Béla: Macskafogó meséjét láthatják a kicsik és nagyok.
2024.05.17. -
Parnasszus kortárs apostolai
Shakespeare kicsit másként. Az Igézőben Takács Tamás vendége volt Fazekas Sándor, aki újra fordította Shakespeare 154 szonettjét.
2024.05.17. -
40 év a népzenében
Ünnepelt a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium. Az iskola egykori és jelenlegi diákjai a Szent István Művelődési Házban köszöntötték az intézmény születésének 40. évfordulóját.
2024.05.17.
Február 18-án mutatják be a Kísértet tangót a Vörösmarty Színházban
Színészek és táncosok játszanak együtt a színpadon. A „Kísértet tangó„ az emberi emlékezet és képzelet különös játékairól szól. Valódi és létező kapcsolatokról, álmokról és a múlt különböző rétegeiről. A táncjátékban a Halál maga is fontos szereplő , és nem csak a jelen – idejű valóságban , de az emlékképek és a fantázia világában is. Döme Zsolt zenéje szavakkal leírhatatlan varázslat, melynek visszatérő motívuma a közismert „Soha se mondd„ című dal, különböző változatokban.
2007.02.15. 08:13 |
Színészek és táncosok játszanak együtt a színpadon. A „Kísértet tangó„ az emberi emlékezet és képzelet különös játékairól szól. Valódi és létező kapcsolatokról, álmokról és a múlt különböző rétegeiről. A táncjátékban a Halál maga is fontos szereplő , és nem csak a jelen – idejű valóságban , de az emlékképek és a fantázia világában is. Döme Zsolt zenéje szavakkal leírhatatlan varázslat, melynek visszatérő motívuma a közismert „Soha se mondd„ című dal, különböző változatokban. A zene képi megfogalmazás , színpadra álmodása csakis a tánc, a mozgás segítségével képzelhető.
A táncjáték színpadi stílusa filmszerű. Rendezője: Szurdi Miklós
A táncjáték színpadi stílusa filmszerű. Rendezője: Szurdi Miklós