Elhunyt Saitos Lajos kortárs költő, szerkesztő

Életének 76. esztendejében elhunyt Saitos Lajos kortárs költő, szerkesztő, a Fejér Megyei Hírlap hajdani munkatársa. 1947. április 3-án született a Fejér megyei Soponyán. Iskoláit ott, valamint Székesfehérváron és Budapesten végezte. Levelezőn érettségizett, felsőfokú energetikus oklevelet szerzett, és a MUOSZ újságíró stúdiójában tanult. Versei számos lapban megjelentek. „A jól megírt, s helyére billentett vers a legjobb életrajzi adalék.” - írta magáról Sajtos Lajos.
2023.02.13. 16:20 |
Elhunyt Saitos Lajos kortárs költő, szerkesztő

Verseskötettel először 1993-ban tűnt fel, a tizennegyedik pedig két évvel ezelőtt, „Érkezési oldal címmel” jelent meg. A Székesfehérváron szerkesztett Vár című folyóirat olvasószerkesztője volt.

A korai nyertes irodalmi pályázatok mellet Lánczos Kornél - Szekfű Gyula ösztöndíjban 1993-ban, 2005-ben és 2012-ben részesült, Napút Nívódíj-ban 2013-ban. A Vörösmarty Kancsó-díjat 2011-ben nyerte el a Vörösmarty Társaság vacsoraestjén és a Forintos-díjat ugyancsak 2011-ben kapta barátaitól.

Saitos Lajost a költészet mellett leginkább az aforisztika foglalkoztatta, ahogy erről Atanasz Dalcsev szavaival fogalmazott, „A humor a költő vidám halála.”


Írásai már tizenhét éves korától különböző napi-, heti- és ifjúsági lapokban jelentek meg, többek között az Agria, A Lidércfény, az Aracs, az Árgus, a Confessio, az Élet és Irodalom, az Életünk, az Irodalmi Jelen Online, a Jelenkor, a Nagyvilág, a Napút, a Pannon Tükör, a Parnasszus, a Partium, a PoLíSz, a PoLíSz Online, a Reformátusok Lapja, a Somogy, a Stádium, a Szőrös Kő, a Szőrös Kő Online, a Tempevölgy, az Új Ember, a Vár, a Vár Ucca Műhely és a Vigilia felületeken.

Szerepelt verseivel A tavasz ígéretei, A csönd órái, Az ember énekei, a Tükröződések, az Egy jelenlét részei, a Szignál, a Helyszínlelés, a Vár - Antológia, az Antológia 1938-2013, a „nő hozzám a világ – velem” (Kalász Mártont köszöntő), a Győri Antológia 15., a Farkasszélben – Requiem a Don hőseiért, a Sokunk karácsonya – 2015 és a Ki szólít? – fehérvári új versek című antológiákban, valamint a Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Bástya c. periodikáiban. Társszerzője volt az Ezer magyar haiku, az In memoriam Dr. Kerkovits Gyula, az In memoriam Szopori Nagy Lajos című köteteknek, az Áron Nagy Lajos és az M. Tóth István emlékalbumnak, illetve a Reménység-naptár című gyűjteményes kiadványnak.

Önálló kötetei: Elvétett ünnepeink; Éhségben, szomjúságban; Ezredvégi apokrif; Évszakok hullámverése, Por Isten szemében, Át a mezőn, Eleven fény, Mire megvirrad és Heródes testbeszéde;