A Szűz Máriának szentelt királyi koronázó bazilikát bemutató időszaki kiállítást nyílt a Szent István Király Múzeumban szombaton délután. Az intézmény ezzel a tárlattal csatlakozik a 2015. évi Székesfehérvári Királyi Napok programjaihoz. A november 15-ig látható kiállításon rekonstrukciós rajzokat, leírásokat és az egykori prépostsági templomból származó eredeti kőmaradványokat, láthatnak az érdeklődők.
Az Árpád-dinasztia székvárosában, Fehérváron épült fel a középkori Magyar Királyság legfontosabb temploma, a Szűz Máriának szentelt prépostági templom. Alapítója maga Szent István király volt, halála után Fehérvár török általi elfoglalásáig (1543) minden magyar királyt ebben az épületben koronáztak meg. A templom őrizte Szent István király és Szent Imre herceg sírját, valamint rajtuk kívül még 14 uralkodó és számos uralkodói családtag temetkezett ide. Az 1601-ben bekövetkezett robbanást követően az épületpusztulásnak indult, maradványait ma a Nemzeti Emlékhely őrzi. A Szent István Király Múzeum időszaki kiállítása a királyi bazilika történetével ismerteti meg a látogatót egykorú történeti források, a bazilikából származó kőfaragványok és rekonstrukciós rajzok bemutatásával.
A megnyitón Dr. Cser-Palkovics András polgármester, Kulcsár Mihály, a múzeum megbízott igazgatója és Siklósi Gyula régészprofesszor is köszöntötte a résztvevőket. „A magyarság szempontjából talán a valaha volt legfontosabb építmény a Szűz Mária Prépostsági Templom. Ha ez a templom nem lett volna, akkor lehet,hogy ma mi sem állhatnánk itt magyarként és beszélhetnénk ezekről a történelmi időszakokról.” – mondta köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere, hozzátéve, hogy nekünk, fehérváriaknak nagy büszkeség és egyben felelősség is, hogy itt állt Székesfehérváron az ország legfontosabb épülete. dr. Cser-Palkovics András a magyar történelem fintorának nevezte, hogy ez a templom nem állhat már. „Mennyivel egyszerűbb lenne odasétálni ehhez a templomhoz, bemenni és egy szentmisén emlékezni az elmúlt ezer esztendőre. Sajnos erre nincs lehetőség, de itt van körülöttünk sok tárgyi emlék, kutatási eredmény, amit bemutatva érzékelhetjük, hogy miért volt ekkora jelentősége ennek a helynek.” – tette hozzá. Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy felelősséggel kell bánnunk a megmaradt kőállománnyal, amely ma méltatlan helyen, raktárakban található. Az Árpád-ház Program keretében igyekeznek erre is megfelelő megoldást találni.
A Szent István Király Múzeum „Dicső évszázadok nyomában” című időszaki kiállítása a királyi bazilika történetével ismerteti meg a látogatót eredeti, ma raktárakban őrzött kőfaragványok, valamint rekonstrukciós rajzok és leírások bemutatásával. Formabontó, nem klasszikus régészeti kiállításról van szó, amely az érdeklődők számára könnyen értelmezhető rajzokat, leírásokat tartalmaz. – hangsúlyozta a megnyitón Kulcsár Mihály, a múzeum megbízott igazgatója. Elhangzott az is, hogy a múzeum raktárában körülbelül háromezer, a bazilikából származó kőfaragványt őriznek, amely a teljes mennyiségnek mindössze öt százaléka. Ebből is következtethetünk az egykori bazilika nagyságára, és jelentőségére.
A kiállítást Siklósi Gyula régészprofesszor, Székesfehérvár Díszpolgára nyitotta meg, előadásában a város és a bazilika történetével, a feltárásokkal ismertette meg az érdeklődőket személyes élményeire alapozva. Hangsúlyozta: Székesfehérvár egykoron az ország élő központja volt, itt őrizték a koronázási jelvényeket, az országzászlókat, a csatákban zsákmányolt zászlókat, itt volt továbbá a kincstár és az oklevéltár is. A koronázó bazilikára tehát nem tekinthetünk sírkertként, és szükséges lenne az erre vonatkozó nézeteket eloszlatni a történelemkutatók számára. Az egykori prépostsági templom európai szinten is kiemelkedő nagyságú épület volt, amely uralkodóink nyughelyéül szolgált, de itt tartották a koronázásokat, a királyi esküvőket, az uralkodói gyermekek keresztelőit is.
