A magyar nemzet egyik legnagyobb zeneszerzője, Bartók Béla emlékére adott hangversenyt az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Pünkösd hétfőn a Vörösmarty Színházban, mely egyben a záróprogramja is volt a fehérvári pünkösdi rendezvényeknek. A Bartók est arra is alkalmat adott, hogy Székesfehérvár városa nevében köszöntsék Drahos Béla karnagyot, a szimfonikusok korábbi vezetőjét, aki áprilisban ünnepelte 60. születésnapját.
A magyar nemzet egyik legnagyobb zeneszerzője, Bartók Béla emlékére adott hangversenyt az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Pünkösd hétfőn a Vörösmarty Színházban. Az esti koncert zárta a Pünkösd alkalmából szervezett ünnepi rendezvényeket Székesfehérváron. A „…csak tiszta forrásból…” című esten a hetven esztendeje elhunyt alkotó előtt tisztelegtek három népszerű művével. Az est vendége volt Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja, továbbá szólistaként lépett színpadra Szabadi Vilmos Liszt-díjas és kétszeres MIDEM-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia tanára.KÉPGALÉRIA
Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató és -gyűjtő 1945-ben, éppen hetven esztendeje hunyt el. Egyetemes zeneművészete magyar népzenei gyökerekből sarjad. Bartók és korszakalkotó munkássága a XX. században talán a legjelentősebb mértékben irányította a művelt világ figyelmét a magyar zene, a magyar kultúra és történelem felé.
A Bartók est arra is alkalmat adott, hogy Székesfehérvár városa nevében köszöntsék Drahos Béla karnagyot, a szimfonikusok korábbi vezetőjét, aki áprilisban ünnepelte 60. születésnapját. A Vörösmarty Színház színpadán Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a Liszt-díjas karmestert, fuvolaművészt, a zenekar jelenlegi művészeti vezetőjét.
Drahos Béla 1955. április 14-én született, nyolcéves kora óta fuvolázik. Alig tizenegy évesen, 1966-ban a Kaposvári Sziimfonikus Zenekar tagja lett, 1967-től a Kaposvári Csiky Gergely Színház első fuvolása. 1971-ben elnyerte a Concertino Praha 71 nemzetközi zenei verseny első díját, '72-ben a Magyar Televízió Fuvolaversenyének fődíját, '73-ban Pozsonyban az UNESCO nagydíját. 1973 és 78 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatja tanulmányait, s párhuzamosan a Magyar Állami Operaház első fuvolásaként dolgozik. 1976 és 93 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólófuvolistája. 1976-ban megalapítja a Rádiózenekar Fúvósötösét, amellyel 1979-ben elnyerik a Colmari Fúvósötös Verseny fődíját. Szólistaként, kamarazenészként és zenekari tagként számos alkalommal lépett fel a világ legrangosabb koncerttermeiben. Karmesteri felkérései szaporodtával 1997 januárjától feladta zenekari állását és a Rádiózenekar, valamint a MÁV Szimfonikusok rendszeres dirigálása mellet a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezető karmestere lett. Koncertező tevékenysége mellett a Zeneakaédmia és a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán tanít. 1985-ben Liszt-díjat, 1988-ban Bartók-Pásztory Díjat kapott, 1994-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével, 2007-ben pedig Artisjus díjjal tüntették ki.
A hangversenyen Bartók három népszerű, népi ihletésű művét hallhatta a közönség. A „Két kép” című alkotás a természetből, a természethez közel élő emberek életéből merít, első tétele a virágzásról szól, a második a „Falu tánca” címet viseli. A II. hegedűversenyt Szabadi Vilmos játszotta, aki szoros kapcsolatban áll a fehérvári szimfonikusokkal, és akit már többször is hallhatott a közönség a zenekar élén. A szünetet követően pedig a „Táncszvit” zárja a hangversenyt, amely keretet ad az estnek, és benne felismerhetőek a „Falu tánca” tétel egyes motívumai. A művet Buda, Pest és Óbuda egyesítésére, egy pályázatra írta Bartók, feldolgozva benne a Duna menti népek tánczenéit. Az alkotások kötődnek a tavaszhoz, vidámak, szépek és jól befogadhatóak. A szimfonikusok minden eddiginél nagyobb létszámban léptek a közönség elé, hiszen az esten több mint nyolcvan muzsikus működött közre.
