Bauer Barbara: Porlik mint a szikla című kötetét mutatták be a Királykút Emlékházban

Hétfőn este a Királykút Emlékházban, a Magyar Széppróza Napja rendezvénysorozat keretében mutatták be Bauer Barbara „Porlik, mint a szikla” című, sorrendben hetedik regényét. Már a mű címe is asszociációt kelthet: történelmünk sok mítosszal övezett, nemzeti létkérdéseinket érintő világába vezet. Az est házigazdája Dr. Bakonyi István, irodalomtörténész volt.
2018.02.13. 10:20 |

Ha egy regény címlapján ezt a mondatot látjuk, akkor bizony ez sok mindent meghatároz. Az Etyeken élő írónő hetedik könyvének élére természetesen nem véletlenül került a Székely Himnusz emlékezetes sora. E tény alapjaiban meghatározza, miről is lehet szó ebben a műben. A történet nagyjából igazolja is előfeltételezésünket. Például azért, mert Amanda, a regény fő alakja székely gyökereit kutatja.” - emelte ki bevezetőjében Bakonyi István, aki így folytatta: „Persze a cím mást is sejtethet. Hiszen nemcsak a maroknyi magyar népcsoport hányattatásait idézi meg Bauer Barbara, nemcsak az ősök tragikus sorsát, és némelyikük Magyarországra menekülését meséli el, hanem közvetve arról is szól, hogy emlékeink is porladnak, és bizony az emberségre is vonatkoztatható ez az állítás.”

A cím mellett különös jelentősége van a két mottónak is. Az egyik Máté evangéliumából való: „Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.” (13,33.) A másik pedig az örök kovász legendáját idézi meg. Ezzel a szép zárszóval: „S mire felkelt a nap, új éledt sarjadt, benne minden lélekkel, ki valaha nyomot hagyott a mennybolton az ezeréves föld fölött.” A kovász szimbolikus és valóságos jelenléte nem a véletlen műve. Gondoljunk csak Amanda választott hivatására (hozzáteszem, hogy az írónő is hasonló cipőben jár…), valamint arra, hogy az erélyi úton megismert szerelme is a kovász és a kenyér mestere! Van ennek persze egyéb többletjelentése is, hiszen az összetartó erő, a magyar sors sajátosságai is eszünkbe juthatnak általa.” - fogalmazott Bakonyi István a kötetet bemutatva.

Egy ízig-vérig mai családregény van a kezünkben, azzal a kiegészítéssel, hogy a jelen mellett a múltnak, az emlékek idézésének, a titkok feltárásának különös jelentősége van. Természetesen nem marad ki a táj leírása, az ottani emberek különleges természete, a nagytata bölcsessége és szeretete sem.” - hangzott az irodalomtörténész összegzése.

A mű rövid tartalmi összefoglalása: Amanda, az unoka a mában él egy budapesti lakópark mellett, és pékséget nyit, ahol örömmel és megelégedéssel teszi dolgát. Vannak barátnői, ő pedig derűs lélekkel várja őket ugyanúgy, ahogy minden egyes vevőjét is. Dagasztás közben vagy a friss kenyér illatában azonban érdekes dolgok esnek meg vele: olyan eseményeket lát, érez meg saját múltjából, amelyek súlyos családi titkot takarnak.

Ilont, a nagymamát és két testvérét egészen a magyar fővárosig menekíti Székelyföldről az édesapjuk. Talán az emlékek elől, hogy feledni tudják a borzalom éjszakáját, hogy végre elhallgattassák az ablakba újra és újra leszálló, halálhírt hozó kuvik hangját. Az ország gyásznapját követő hajnalon, a félrevert harangok zúgása közepette hagyják el az ezeréves „szülőhazát”. De nemcsak ellehetetlenített életük roncsait viszik magukkal a szekéren, hanem egy súlyos családi titkot is a szívükben.

Ilon mélyre, nagyon mélyre temeti a titkot és a múltat, évtizedekig nem beszél róla. Sem a lányának, sem az unokájának, Amandának. Akit egyébként nem is érdekel a család története, nem akar tudni a múltról, lázad a hagyományok ellen. Sikeres, jól kereső fiatalként csak a jelenben, s csak a pillanatnak él. Aztán új emberek érkeznek, új ismeretségek kötődnek, új barátságok szövődnek, kizökkentve Amandát megszokott, uniformizált életéből. Egy napon rádöbben, milyen keveset tud Ilon mamáról, a családjáról és önmagáról is. Most már kész meghallgatni nagyanyja történetét. És akkor Ilon mama mesélni kezd. Feltámad a múlt, megelevenednek az emlékek, amelyeknek a nyomába eredve Amanda nemcsak a család békéjéhez nélkülözhetetlen igazságot, hanem a szerelmet és saját jövőjét is megtalálja.

Bauer Barbara munkája sorsfordító történelmi események, legendák, hagyományok, egy család több generációjának évszázadon átívelő megindító és elgondolkodtató históriája. A regény a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg, 2017-ben.

Kultúra

  1. A Költészet Napját ünnepeljük - 116 éve született József Attila

    A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. József Attila 113 éves lenne, de ezen a napon van Márai Sándor születésnapja, ő 120 éve született.

    2021.04.11.
  2. Szétválasztott test és lélek – 1165. április 11-én mérgezték meg IV. István királyt

    1165 tavaszán egy bukott ellenkirály holttestét kerülgették a Zimony várát elfoglaló magyarok. Időbe telt, mire a magas fiatal férfi maradványainak megadták a végtisztességet. Az ok érthető, hiszen kudarcos és kártékony király volt, míg élt: magát III. Istvánnak tartotta, de a történelem – joggal – IV. Istvánként jegyzi.

    2021.04.11.
  3. Költészet napi Versműszak lesz vasárnap a Vörösmarty Színház művészeivel

    Április 11-én, vasárnap, a magyar költészet napján 10 órától minden órában egy-egy verssel jelentkeznek a Vörösmarty Színház művészei a teátrum közösségi oldalán. Érdemes lesz figyelemmel követni az egész napos eseményt, hogy megtudjuk, melyek színészeink kedvenc versei.

    2021.04.10.
  4. Mini társulatot szervez a Balett Színház - április 19-én indul a Beszállókártya

    A Székesfehérvári Balett Színház életében mindig kiemelkedően fontos szerepet játszott a közönséggel való kapcsolattartás. A Mozdulj Fehérvár! című programsorozatát a nyílt napokhoz hasonló „Ráhangolódás” műhelymunkával indította 2020 februárjában. Most a „Beszállókártya” foglalkozásra várja azokat április 19-től, akik nemcsak a kulisszatitkokra kíváncsiak, hanem ki is próbálnák, milyen táncosnak lenni.

    2021.04.09.

Lakossági tájékoztatás

Székesfehérvár Topotéka