-
Székesfehérvár, koronázó város
Az Országalma, a Bory-vár, az egykori koronázótemplom, a Szent Korona, de Kati néni derűt árasztó szobra is látható azokon a kedves alkotásokon, amelyeket a Maroshegyi Óvoda pályázatára küldtek be az óvodások, illetve a családok. A díjátadót szerdán tartották az óvodában.
2026.04.22. -
Egy nap Haydnnal
Haydn műveivel zárul a PartiTúra ifjúsági hangversenysorozat idei évada. Április 27-én, hétfőn egy, április 29-én, szerdán három időpontban hallhatók az Esterházy-család szolgálatában álló udvari zeneszerző „Napszak” szimfóniái az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. A karmester Dénes-Worowski Marcell lesz.
2026.04.22. -
A Rác utca rejtelmei
Ismét várostörténeti sétát szervezett a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az érdeklődők a Rác utcát ismerhették meg, amelynek helyreállításáért a város Europa Nostra-díjat kapott.
2026.04.22. -
Nemzetközi jazzélmény Fehérváron
Különleges improvizatív jazzesttel várta a közönséget a Christian Marien Quartett Székesfehérváron, ahol legújabb albumukat mutatták be. A koncert nemcsak zenei határokat feszegetett, hanem egy nemzetközi turné egyik állomásaként is izgalmas betekintést adott a kortárs európai jazz világába.
2026.04.22.
Bartók Béla előtt tiszteleg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar május 25-én tisztelgő hangversenyen emlékezik a 70 éve elhunyt magyar zeneszerzőre, Bartók Bélára. Az est során elhangzik a Két kép, II. hegedűverseny és a Táncszvit. A versenymű szólistája Szabadi Vilmos Liszt-díjas hegedűművész lesz. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Drahos Béla vezényli.
2015.05.13. 18:16 |
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar május 25-én tisztelgő hangversenyen emlékezik a 70 éve elhunyt magyar zeneszerzőre, Bartók Bélára. Az est során elhangzik a Két kép, II. hegedűverseny és a Táncszvit. A versenymű szólistája Szabadi Vilmos Liszt-díjas hegedűművész lesz. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Drahos Béla vezényli..

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. 1939-től kezdve egyre erősebben foglalkoztatta az emigráció gondolata, Magyarországon 1930-tól kezdve hat éven át nem játszotta saját műveit; hazai és romániai körökből továbbra is érték soviniszta támadások. 1934-ben feladta zeneakadémiai tanári állását, innentől kezdve a Magyar Tudományos Akadémián népzenekutatóként dolgozott. Az intézményben 1936-ban tartotta meg székfoglaló előadását; ugyanebben az évben – utolsó gyűjtőútja alkalmával – török népzenét gyűjtött. Műveit már korábban külföldre menekítette, majd 1940 októberében feleségével együtt New Yorkba utazott. A nehéz anyagi körülményekkel küzdő Bartók a Columbia Egyetemen kapott állást, ahol népzene-lejegyzéssel foglalkozott. Egészsége egyre gyengült. Utolsó nyilvános koncertjére 1943 januárjában került sor; nem sokkal később szervezetében leukémiát diagnosztizáltak. Néhány megbízásnak – Concerto, Hegedű szólószonáta – még eleget tehetett, a III. zongoraversenyt és a Brácsaversenyt azonban már nem tudta befejezni.