-
Bach: János-passió húsvétkor
Idén március 20-án kerül sor az Alba Regia Szimfonikus Zenekar húsvéti koncertjére a Budai úti református templomban. Az esten, amely elmélyít és felemel, Johann Sebastian Bach időtlen mesterműve, a János-passió szólal meg.
2026.02.15. -
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Bartók Béla előtt tiszteleg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar május 25-én tisztelgő hangversenyen emlékezik a 70 éve elhunyt magyar zeneszerzőre, Bartók Bélára. Az est során elhangzik a Két kép, II. hegedűverseny és a Táncszvit. A versenymű szólistája Szabadi Vilmos Liszt-díjas hegedűművész lesz. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Drahos Béla vezényli.
2015.05.13. 18:16 |
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar május 25-én tisztelgő hangversenyen emlékezik a 70 éve elhunyt magyar zeneszerzőre, Bartók Bélára. Az est során elhangzik a Két kép, II. hegedűverseny és a Táncszvit. A versenymű szólistája Szabadi Vilmos Liszt-díjas hegedűművész lesz. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Drahos Béla vezényli..

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. 1939-től kezdve egyre erősebben foglalkoztatta az emigráció gondolata, Magyarországon 1930-tól kezdve hat éven át nem játszotta saját műveit; hazai és romániai körökből továbbra is érték soviniszta támadások. 1934-ben feladta zeneakadémiai tanári állását, innentől kezdve a Magyar Tudományos Akadémián népzenekutatóként dolgozott. Az intézményben 1936-ban tartotta meg székfoglaló előadását; ugyanebben az évben – utolsó gyűjtőútja alkalmával – török népzenét gyűjtött. Műveit már korábban külföldre menekítette, majd 1940 októberében feleségével együtt New Yorkba utazott. A nehéz anyagi körülményekkel küzdő Bartók a Columbia Egyetemen kapott állást, ahol népzene-lejegyzéssel foglalkozott. Egészsége egyre gyengült. Utolsó nyilvános koncertjére 1943 januárjában került sor; nem sokkal később szervezetében leukémiát diagnosztizáltak. Néhány megbízásnak – Concerto, Hegedű szólószonáta – még eleget tehetett, a III. zongoraversenyt és a Brácsaversenyt azonban már nem tudta befejezni.