Az év leghosszabb napja a mai - 16 órán keresztül lesz világos

 

Ma kezdődik a csillagászati nyár, mégsem ez az év legmelegebb napja. A nyári melegedés oka a felszíni hőmérsékletet befolyásoló legfőbb tényezővel, a Nappal, pontosabban a róla bolygónkra jutó sugárzás mennyiségével és eloszlásával függ össze. Az évszakok változása pedig a Föld forgástengelyének helyzete révén áll elő. Bolygónk tengelye 23,5 fokos szöget zár be a Nap körüli keringés által leírt pályasík merőlegeséhez képest, ennek megfelelően hol az északi, hol a déli félteke dől jobban csillagunk felé, és kap erősebb besugárzást.

 

Júniusban és a környező hónapokban az északi féltekére jut több napfény. Ekkor innen nézve magasabbra emelkedik a Nap az égen, tehát a felszín adott területegységére intenzívebb sugárzása jut. Amikor a legmagasabban jár, az a nyári napforduló, mivel ekkor változik meg csillagunk látszó, éves időskálájú mozgása az égen. Az elmúlt hetekben egyre magasabbra emelkedett minden nap, majd ezt követően egyre alacsonyabbra süllyed a delelési magassága, tehát mostanában tud legintenzívebb sugárzást juttatni az északi féltekére.

 

Ekkor csillagunk hosszabb időt is tölt a látóhatár felett, mint alatta, és június 21-én leghosszabb a nappal, illetve legrövidebb az éjszaka az egész évben. Egész pontosan a Nap ma 4.46-kor kelt és 20.44-kor nyugszik, a nappal teljes hossza pedig 15 óra 57 perc 41 másodperc. Csillagunk 19.16-kor jut arra az égi pozícióra, ahonnan a legmeredekebben süthet az északi féltekére - de ekkor hazánkban már este van, így tőlünk nézve már alacsonyan mutatkozik. Az északi sarkkörről és annál magasabb északi szélességről figyelve ezen a napon csillagunk éjfélkor sem bukik a horizont alá, hanem folyamatosan körbejár, anélkül, hogy besötétedne. A magasabbról érkező napsütés és a hosszabb nappal miatt megemelkedik a hőmérséklet, és beköszönt a csillagászati nyár.