-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
A koronázóbazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázóbazilikáról szóló két újabb kötetét.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05.
Az asszony tó legendája a lepsényi temetőben
Július 24.–én mutatták be a lepsényi Református Temetőben „Az asszony tó legendája” című népi balladát. A lepsényi hagyományra alapozott történetet a Tolcsvay Béla által vezetett trió dolgozta fel, a látványban pedig a Golyóstoll BT. Is közreműködött.
Július 24.–én mutatták be a lepsényi Református Temetőben „Az asszony tó legendája” című népi balladát. A lepsényi hagyományra alapozott történetet a Tolcsvay Béla által vezetett trió dolgozta fel, a látványban pedig a Golyóstoll BT. Is közreműködött.
A legenda szerint 1710–ben Lepsényben pestis járvány ütötte fel a fejét, rengetegen vesztették el családjukat, szeretteiket. A város tanácsa betiltott minden olyan dolgot, ami az életet jobbá teszi, például csak kenyeret és vizet ehettek, és a szerelem is tiltott volt. A történet főszereplőjét, Perzsovits Magdolnát Tolcsvay nevelt lánya alakította. A cselekmény Magdolna bánatát viszi végig, egészen a „bűnbe eséséig”. Perzsovits Magdolnának nem volt más bűne, csak az hogy szerelemre vágyott, hiszen ki tudja, hogy talán nem ő lesz a következő áldozata a fekete kórnak...? Egy napon Magdolna végül nem bírta tovább az önmegtartoztatást, bűnbe esett: jó ételt főzött szerelmének. A falu megbotránkozott, halálos ítélettel büntette a lányt. Az 1700–as években Lepsényben a kivégzés vízbefojtás volt. Magdolna halála előtt sem keseredett el, hiszen tudta, hogy a sirályok és a hajnali szél és a napsütés tovább élteti azt, amiért életét adta, a szeretetet.
A darab fantasztikusra sikeredett. Tolcsvay Béla szerezte hozzá a zenét, és a trió szóló gitárosának dallamai különös hangulatot teremtettek a régi időket idéző temetőben. A Golyóstoll Baráti Társaság is kiválóan illusztrálta az érzelmeket tökéletes összhangban a zenével. Ehhez komoly segítséget nyújtott Tolcsvay művészúr humánussága. A kulisszák mögött elhangzott Tolcsvay szájából: „tudom, hogy furcsa ember vagyok de én tökéletes szabadságot adok művész társaimnak.” Perzsovits Magdolna monológjai is nagyszerűek voltak, amit az őt alakító színésznő saját maga írt. A darabot tapsvihar zárta, és aki megnézte biztos, hogy egy új életszemlélettel gazdagodott.
