-
Együtt a Koronáért!
Nemzetközi néptáncfesztivál, tudományos konferencia, katona- és fúvószenekari találkozók, Öreghegyi Mulatság, Kertmozi, könnyűzenei koncertek, hagyományőrző programok, Koronázási Ünnepi Játékok és a Lovagok Napja - számtalan program várta a Székesfehérvári Királyi Napok résztvevőit az elmúlt tíz napban. Az összművészeti fesztivált vasárnap este az Együtt a Koronáért gálaműsor zárta.
2026.08.24. -
XVI. Zenélő Kultúr Udvar
Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.
2026.08.22. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
Arthur Miller Salemi boszorkányok a Vörösmarty Színházban
Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabját mutatják be a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A rendező Dér András, a főszerepekben Kozák Andrást, Gazdag Tibort, Szűcs Krisztinát és Brunner Mártát láthatjuk. A művet évtizedekkel ezelőtt a Madách Színházban és számos magyar teátrumban is játszották.
Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabját mutatják be a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A rendező Dér András, a főszerepekben Kozák Andrást, Gazdag Tibort, Szűcs Krisztinát és Brunner Mártát láthatjuk. A művet évtizedekkel ezelőtt a Madách Színházban és számos magyar teátrumban is játszották.
A darab 1692-ben játszódik Amerikában, a híres-hírhedt boszorkányüldözések korában. Abigail – a kis cselédlány – elcsábítja Proctort, a farmert. Proctor úrrá lesz a szenvedélyen és véget vet a "bűnös" kapcsolatnak, felesége pedig elküldi a lányt a háztól. Abigail bosszút esküszik és mindenáron vissza akarja szerezni a férfit, ezért boszorkánysággal vádolja meg az asszonyt.
Arthur Miller darabjának nézése közben olyan védtelennek érezzük magunkat, mint amilyenek akkor leszünk, ha nem vigyázunk erre a világra.
Az ötvenes évek elején Arthur Miller számos baloldali ügyet támogatott, így a Kongresszus Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságának egyik állandó céltáblája lett. A folyamatos vizsgálatok árnyékában született A salemi boszorkányok című drámája 1953-ban, melyhez az 1692-ben Salemben lezajlott boszorkányperek szolgáltatták a történelmi hátteret. A mű hűen tükrözi mindazokat a személyes és erkölcsi dilemmákat, melyekkel szerzője az ötvenes évek elején szembesült: ahol nem lehet a bűnt bizonyítani, ahol a rosszindulatú besúgás már tényekkel azonos, ahol a félelem szabja meg sz emberi magatartást - ott nem lehet élni. A darabból kétszer készült film (1958-ban és 1996-ban), ez utóbbi Oscar-díjat is kapott a forgatókönyvért.
(Vörösmarty Színház)