-
Film a kékfestés történetéről
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be Burján Zsigmond székesfehérvári operatőr és rendező Üzen a múlt – a kékfestés története című új dokumentumfilmjét. A mintegy 50 perces alkotás többek között a Montskó család történetén keresztül mutatja be a mesterség székesfehérvári gyökereit.
2026.02.21. -
Rendhagyó történelemóra
Csütörtök délután az iskola egykori tanára, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese, dr. Vizi László Tamás izgalmas előadását hallgathatták a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai és pedagógusai.
2026.02.20. -
Résnyi éden
A Szent István Művelődési Házban mutatták be Wilhelm Ottó új kötetét Résnyi éden címmel. A könyv fontos mérföldkő a szerző és az olvasó számára is.
2026.02.20. -
Csehov: Sirály
Csehov örökbecsű drámáját tűzte műsorra a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A Sirály Zsótér Sándor rendezésében kerül színre.
2026.02.20.
Arthur Miller Salemi boszorkányok a Vörösmarty Színházban
Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabját mutatják be a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A rendező Dér András, a főszerepekben Kozák Andrást, Gazdag Tibort, Szűcs Krisztinát és Brunner Mártát láthatjuk. A művet évtizedekkel ezelőtt a Madách Színházban és számos magyar teátrumban is játszották.
Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabját mutatják be a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A rendező Dér András, a főszerepekben Kozák Andrást, Gazdag Tibort, Szűcs Krisztinát és Brunner Mártát láthatjuk. A művet évtizedekkel ezelőtt a Madách Színházban és számos magyar teátrumban is játszották.
A darab 1692-ben játszódik Amerikában, a híres-hírhedt boszorkányüldözések korában. Abigail – a kis cselédlány – elcsábítja Proctort, a farmert. Proctor úrrá lesz a szenvedélyen és véget vet a "bűnös" kapcsolatnak, felesége pedig elküldi a lányt a háztól. Abigail bosszút esküszik és mindenáron vissza akarja szerezni a férfit, ezért boszorkánysággal vádolja meg az asszonyt.
Arthur Miller darabjának nézése közben olyan védtelennek érezzük magunkat, mint amilyenek akkor leszünk, ha nem vigyázunk erre a világra.
Az ötvenes évek elején Arthur Miller számos baloldali ügyet támogatott, így a Kongresszus Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságának egyik állandó céltáblája lett. A folyamatos vizsgálatok árnyékában született A salemi boszorkányok című drámája 1953-ban, melyhez az 1692-ben Salemben lezajlott boszorkányperek szolgáltatták a történelmi hátteret. A mű hűen tükrözi mindazokat a személyes és erkölcsi dilemmákat, melyekkel szerzője az ötvenes évek elején szembesült: ahol nem lehet a bűnt bizonyítani, ahol a rosszindulatú besúgás már tényekkel azonos, ahol a félelem szabja meg sz emberi magatartást - ott nem lehet élni. A darabból kétszer készült film (1958-ban és 1996-ban), ez utóbbi Oscar-díjat is kapott a forgatókönyvért.
(Vörösmarty Színház)