Ahol a sokszínűség jobban érvényesül – beszélgetés Barlabás András önkormányzati képviselővel

Barlabás András 31 éves székesfehérvári közgazdász a Momentum önkormányzati képviselőjeként szerzett listán mandátumot a város közgyűlésébe. Tanult és dolgozott az Egyesült Királyságban, az év végéig pedig egy fehérvári multinál dolgozik, mint operatív menedzser. De vezetett már vállalat-felvásárlást, és különböző komplex projekteket is. Az emberek között érzi igazán jól magát. Családos ember, feleségével és másfél éves kislányával él.
2019.12.17. 08:17 |

Első ciklusát kezdi a Momentum önkormányzati képviselőként, csatlakozva az ellenzéki összefogáshoz. Mikor kezdett közélettel foglalkozni?

Gyermekkorom óta érdekel a közélet és a politika. Most is pontosan emlékszem arra a napra, amikor megfogalmazódott bennem, hogy aktív szerepet kell vállalnom a város közéletében. 2015 december 15-én történt, a Hóman Bálint botrány idején. Aznap munka után hazamentem és elolvastam a nap eseményeit. Ekkor láttam a polgármester úr ominózus Facebook bejegyzését, amiben azzal érvelt a Hóman szobor mellett, hogy „nem minden történelmi szereplő fekete vagy fehér”. Most is borsódzik a hátam ettől a mondattól. Az volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy aktív közéleti szerepet kell vállalnom, mert a számomra fontos értékeket csak így tudom képviselni. Hóman Bálint nem csak megszövegezte a zsidótörvényeket, hanem mint parlamenti képviselő meg is szavazta azokat. Ennek volt köszönhető, hogy Székesfehérváron az elsők között indultak meg a deportálások. Aztán a német megszállás, és a nyilas hatalomátvétel után is a helyén maradt. Én úgy gondolom, ha valaki a hivatalában marad és együttműködik a megszállókkal, akkor azzal együtt a felelősség is megmarad. Elképesztő, hogy 2019-ben még vitatkozni kell ezzel kapcsolatban.

Miért a Momentum?

Mert fiatal és Európa párti közösség - szabad, nyugatos gondolkodást képviselünk, ugyanakkor a nemzeti értékeinket is tiszteletben tartjuk. Nemzeti és progresszív: ezt a kettőt tartom a magam számára is irányadónak. Fehérvárinak lenni dicsőség, de ugyanakkor hatalmas felelősség is. A hagyományápolás mellett elengedhetetlen, hogy Európa és a nyugati világ felé tegyünk lépéseket. Hazánk és Székesfehérvár helye hitem szerint ugyanis nyugaton van, nem pedig keleten. A jelenlegi hatalommal ellentétben, hiszek abban, hogy a hatalom szabadságánál fontosabb a szabadság hatalma. Ez a mi momentum-generációnk számára rendkívül fontos! Jelenleg mi vagyunk az egyetlen valódi alternatíva a Fidesszel szemben – a rendszerváltó erő. A regnáló városvezetés megfáradt, az évek során lendületét vesztette. Ezért változásra, frissességre és új ötletekre, elképzelésekre van szükség! Egy olyan városvezetésre, amely képes a város érdekeit a kormány érdekeitől szétválasztani, és amely mindig a fehérvári embereket helyezi előtérbe.

Itt születtem Fehérváron, itt nőttem fel, és minden iskolámat itt végeztem. Éltem több évet angolszász nyelvterületeken, ezalatt sok mindent láttam és tapasztaltam. Rengeteg emberrel dolgoztam együtt. Utam során lehetőségem volt látni más közigazgatási rendszereket, más kultúrákat, megtanulni egy másik nemzet nyelvét. Hasznos tudás és tapasztalás volt ez, mely után természetesen haza vezetett az út Székesfehérvárra.

Mely iskolákba járt Székesfehérváron?

Az általános iskolát Tóvárosiban végeztem, az Árpádban érettségizem, és a Kodolányin diplomáztam közgazdászként. Családos ember vagyok, van egy másfél éves kislányom, akit Lottinak hívnak. Itt élünk Székesfehérváron. Nagyszüleim apai ágról erdélyiek, sok rokonom él ott a mai napig. Anyai ágon pedig felsővárosi családból származom. Édesapám válogatott kézilabda kapus volt és egész életében a Videotonban dolgozott, mint anyaggazdálkodási vezető. Az életemben mindig is meghatározó szerepet töltött be a sport, én magam 9 évesen már igazolt utánpótlás kosárlabdázó voltam, amiről később a kézilabdára váltottam. 18 éves koromig az Alba Regia kézilabda klub utánpótlás csapataiban játszottam. Édesanyám (aki szintén közgazdász) életében is fontos szerepet töltött be a sport. Az Alba Regia (korábban Fejér Megyei Népi Együttesben) táncolt, jelenleg pedig gazdasági területen dolgozik. Fiatalkoromban nagy hatással volt még rám apai nagyapám, aki földrajzot és társadalomtudományokat tanított. A sport és a tanulás mindig fontos szerepet töltött be az életemben, és a mai napig aktívan sportolok.

Hétköznapjai mennyiben változtak a választások óta?

Jelenleg két munkahelyem is van, hiszen megválasztásom után még el kell látnom a feladataimat a civil munkahelyemen is. Ezen éppen most változtatok. Hiszen Székesfehérvár közéletében szerepet vállani csak főállásban lehet, ezért januártól csakis a képviselőségre fogok koncentrálni. Óriási köszönettel tartozom a korábbi munkahelyemnek, ahol rengeteget tanultam és fejlődtem az elmúlt 8 évben.

Említette, hogy különösen komoly küldetés és felelősség székesfehérvári képviselőnek lenni...

Van ennek egy érzelmi oldala is, hiszen itt születtem és itt nőttem fel, ezért Székesfehérvárnak mindig különleges helye lesz a szívemben. De fontos a történelmi hagyományok miatt is, hiszen a jelenlegi gazdasági ereje mellett a gazdag és dicső múltja az, ami ezt a várost megkülönbözteti és többi fölé emeli. Fehérvár az államalapítás előtt is fontos kereskedelmi központ volt, lüktető és virágzó gazdasággal, pezsgő kulturális élettel. Ez pedig olyan érték, aminek az ápolása felelősséget jelent. Fontosnak tartom azokat a nemzetiségi és vallási közösségeket, akik sokat tettek hozzá a város fejlődéséhez: ilyen például a német, a szerb vagy az izraelita közösség is. Úgy gondolom, hogy ezt a sokszínűséget meg kell őrizni Fehérváron, mert ez nagy érték. A mindennapokban azt kell keresnünk, ami összeköt minket, nem pedig azt, ami szétválaszt. A köztünk lévő különbözőségek ugyanis nem kizárják, hanem építik egymást. Hiszen lehet valaki egyszerre, székely nemzetiségű, Vidi szurkoló és momentumos.

Hogyan látja a Közgyűlés összetételét?

A városra mindig jellemző volt, hogy az éppen aktuális kormánypárt felé húz és ez most is érvényesült. Ettől függetlenül én magam nem erre az eredményre számítottam. A betöltött tisztségek kapcsán folytak tárgyalások a városvezetéssel, ahol nekem, mint kezdő politikusnak az volt a legfontosabb, hogy a minél gyorsabban felálljon egy stabil városvezetés. Ami azonban a választások után történt, az példátlan a város történelmében. A városvezetés az első lépései között ugyanis egy megszorítócsomagot terjesztett a közgyűlés elé. Ez tartalmazta az építményadó emelését és átalakítását, az idegenforgalmi adó emelését, illetve a parkolási díj és a parkolóbérletek árának drasztikus emelését is. A múltheti közgyűlésen ez kiegészült az uszodai és strand jegyek, valamint bérletek árának emelésével. Ezzel számomra egyértelművé vált, hogy az önkormányzati kampányban megtagadták a fehérvári emberektől a valóság megismeréséhez való jogot és a tájékozódás szabadságát. Így ezzel a megszorítócsomaggal a kormánypárti városvezetés egyértelműen letért a demokrácia útjáról. A fehérváriak nem erre szavaztak októberben, a városvezetés erre a megszorítócsomagra egészen egyszerűen nem kapott felhatalmazást. Ezért amit most tesznek, azok nem demokratikus döntések, hanem önkényes diktátumok, amiket ráerőltetnek a fehérvári vállalkozókra anélkül, hogy felhatalmazták volna őket erre, illetve, hogy az érintettek ezt szakmai tárgyalásokon elfogadták volna. Nekem személyes meggyőződésem, hogy a felelősség tisztázása nélkül, senkinek nincsen joga további áldozatot kérni a fehérvári családoktól és vállalkozóktól. Ők ugyanis nem tehetnek arról, hogy most idejutottunk. Nem dolgoztak az elmúlt években kevesebbet, de most mégis nekik kell fizetniük! Senki sem kérheti tőlük ezt anélkül, hogy a felelősség kérdését ne tisztáznánk. Továbbá garanciát kell kapniuk arra, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő, és a jövőben előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen polgármester vagy városvezetés sem hozhatja őket ilyen helyzetbe. Olyan megszorítócsomagot, ami vélhetően csökkenteni fogja a gazdaság teljesítőképességét, hiszen számtalan vállalkozót bedőléssel fenyeget, pedig nem lehet a fehérváriaknak felajánlani. Egy konjunkturális időszak végén nem látom, mi indokolja ezeket a megszorító intézkedéseket. Ráadásul mindezt egy olyan városban, ahol a legmagasabb az egy főre jutó iparűzési adó bevétel az országban. Miért van szükség van erre? Az év utolsó közgyűlésen aztán több kérdésre is választ kaptunk. Kiderült, hogy a Szabadművelődés Házával kapcsolatban valami nagyon nincsen rendben, a gazdálkodás komoly mínuszt mutat. A Fehérvári Programszervező Kft.-nél is komoly összeget kell most pluszba befizetni a fehérváriak pénzéből, de a Sóstói stadion fenntartása is komoly extra költséggel jár. Ezek mindegyike külön-külön is felveti az pénzügyi tervezés és a gazdálkodás szakszerűségét. Úgy látom káosz van, és egymás után esnek ki a csontvázak a szekrényből. Aggódva figyelem az eseményeket...

Négyen vannak az ellenzéki frakcióban, mik a legfontosabb céljaik?

Az ellenzéki pártszövetségben négy párt képviselteti magát a fehérvári közgyűlésben, a Momentum, a DK, a Jobbik és az MSZP. A közös pont a pártok között az, hogy mindannyian szeretnénk megoldani a rendszerszintű problémákat. A hatalom nem az embereket szolgálja, hanem önmagát. Ez az élet minden területén érezteti hatását. A legnagyobb probléma az, hogy az ország egyik fele egy alternatív valóságban él, miközben a másik fele a keserű rögvalóságban. Abban a rögvalóságban, ahol a magyar oktatás, az egészségügy, valamint a bérek és fizetések színvonala sereghajtó Európában. Mi momentumosok hiszünk abban, hogy luxus és hobbiberuházások helyett a közlekedés, az egészségügy és oktatás kérdésével kell foglalkozunk – ez számunkra prioritás. Ezt fontosnak tartom helyi és országos szinten is. Jó példa ez utóbbira Észtország, ahol a különböző felfogású pártok megállapodtak egymással abban, hogy közpénzt a jövőben elsősorban oktatásra és egészségügyre fognak költeni. Ha közpénzről beszélünk, akkor a versenysport helyett az oktatási és egészségügyi intézményekre, fizetésemelésre és képzésre, valamint eszközfejlesztésre és strukturális átalakításokra kellene inkább költeni.

Ön szerint helyi szinten mit lehet tenni ezért?

A közgyűlés hatásköre és döntése az, hogy kifizeti a Sóstói Stadionra 500 millió forintos éves fenntartási költségét saját forrásból, vagy ezt az összeget inkább a helyi egészségügyi ellátórendszerre és a közoktatásra költi. A szombathelyi ellenzéki vezetés példája jól mutatja, hogy meg lehet takarítani a stadion fenntartásának költségét anélkül, hogy a helyi focicsapatot kár érné. Itt az állam ugyanis végül visszavette saját üzemeltetésbe a stadiont, amit a csapat azóta is használ, és így a fenntartási költség már nem a város költségvetését terheli. Nálunk az évi 500 millió forintos teher egy ötéves ciklusban 2,5 milliárd forint, amiből több iskolát és egészségügyi intézményt is fel lehetne újítani, az ott dolgozók bérét ki lehetne egészíteni, illetve továbbképzési programokat lehetne belőle finanszírozni. Senki sem gátolja meg az önkormányzatot abban, hogy olyan területeken vállaljon plusz feladatot, ahol az állam nem képes ellátni a saját feladatát. A jövőnk szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy állami vagy önkormányzati feladatról beszélünk. A gyerekeknek jó minőségű oktatás kell, nekünk pedig mindannyiunknak minőségi egészségügyi szolgáltatások - bárkinek is a feladata ez, meg kell teremteni! Fontos szerepet tölt be az életemben a sport, szeretem űzni és nézni is, de ez nem torzítja az értékítéletemet, ami viszont határozottan azt mondatja velem, hogy az oktatásra és az egészségügyre kell költeni! Ha már a sportnál vagyunk, az sem mindegy, hogy utánpótlás sportról beszélünk, illetve az utánpótlás nevelést támogatjuk, vagy az úgynevezett versenysportot. Én magam hiszek az utánpótlás nevelésben, és a fiatalok egészséges életmódra való ösztönzésében is.

Milyen várost képzel el néhány év múlva Székesfehérváron?

Egy szociálisan érzékenyen, sokszínű és pezsgő várost képzelek el, ahol jó érzés fehérvárinak lenni, és ahol származásra való tekintet nélkül mindenki boldogulhat. Ehhez viszont olyan emberekre van szükség a fehérvári közéletben, akik nem a szegények, hanem a szegénység ellen küzdenek. Akik tudják, hogy a megoldás nem a rendszertelenül érkező ajándékcsomagok vagy pár fotó a polgármesterrel, hanem az összehangoltan működő segítő szolgálatok által nyújtott komplex védőháló. Olyanokra van szükség, akik tudják, hogy mint jelent magyarnak, fehérvárinak és európainak lenni egy időben. Olyanokra, akik tudják, hogy a zöld fehérvár nem csak egy kampányszlogen, hanem mindannyiunk biztos jövőjének a záloga, és ez nem összeegyeztethető a külföldi fekália szennyvíz-iszap behozatallal. Ehhez pedig generációváltásra és új lendületre van szükség. Ebben hiszek, és ezért dolgozom. Ha valódi változást akarunk, akkor politizálnunk kell! Van remény!

Interjú

  1. Nagyheti beszélgetés Dózsa István atyával, a Székesfehérvári Bazilika plébánosával

    Dózsa István 1968-ban született Dunaújvárosban, 1993-ban Székesfehérváron szentelték pappá. Szolgált Csepelen, Fehérváron, a Jézus Szíve templomban és számos mezőföldi településen. Címzetes kanonok, püspöki tanácsos, érdemes esperes, a Székesfehérvári Egyházmegye vagyonkezelője 2012-től, a Bazilika plébánosa és a Szent Imre templom igazgatója 2017 óta. István atyával nagyhéten, a koronavírus-járvány árnyékában beszélgettünk.

    2020.04.07.
  2. Az Alba Regia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is áttért a digitális oktatásra

    A koronavírus-járvány az élet számos területén kényszerítette már az embereket mindennapi rutinjuk megváltoztatására. Nem volt ez másképp a gyerekekkel sem, akik március 16-a óta új, tantermen kívüli, digitális oktatási rendszerben tanulnak, amely vonatkozik az alapfokú művészeti képzésekre is.

    2020.04.06.
  3. „A családegyesítés időszaka” - beszélgetés Szász Zoltán, református lelkipásztorral

    Szász Zoltán az erdélyi Lupényban született 1974-ben. 2003-ban a Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben végzett, 2003-tól Temesváron, 2006-tól Pankotán, 2012-től Tiszaföldváron szolgált, 2018-ban iktatták be a Székesfehérvár-Széchenyi úti Református Gyülekezet lelkészi hivatalába. Szász Zoltán, lelkipásztorral beszélgettünk a koronavírus-járvány árnyékában.

    2020.03.31.
  4. Húsvét előtti beszélgetés Bencze András evangélikus lelkésszel

    Bencze András, evangélikus lelkész 1960-ban született Budapesten. Az Evangélikus Teológiai Akadémián végzett, tanulmányait követően rögtön Székesfehérvárra küldte Nagy Gyula, püspök; 1984-től segédlelkész, 1986 óta - harmincnégy esztendeje – a fehérvári gyülekezet lelkésze. A Nyugati-Dunántúli Egyházkerület püspökhelyettese, a Fejér-Komáromi Egyházmegye legrégebben szolgáló lelkésze.

    2020.03.24.
  1. Akit háromszor is karanténba zártak - beszélgetés Brückner Ákos Előd atyával

    Farsang utolsó napjaiban keresztény ember tervezni kezd: milyen legyen az idei nagyböjt, miről mondjak le, hogy megéljem a szent negyven napot? Idén is tervezgettünk, de senki nem gondolta volna, hogy technikára és mindenhatóság-tudatra épülő társadalmunkban egyik napról a másikra viszonylagossá válnak olyan dolgok, melyekről azt hittük, hogy ezek nélkül elképzelhetetlenek napjaink.

    2020.03.20.
  2. Beszélgetés a belvárosi fejlesztésekről Szabó-Bakos Györgyné önkormányzati képviselővel

    Szabó-Bakos Györgyné, a belváros önkormányzati képviselője 2010-ben Égi Tamás alpolgármester mellett kezdett foglalkozni a városrészt érintő kérdésekkel. Lakóként és képviselőként is jól ismeri a belvárosi fejlesztéseket és problémákat. Mint mondta az idei évben a Bartók Béla tér közműfelújítás utáni kialakítása és a Kis-Budai és a Prohászka utca víziközműveinek felújítása a két legnagyobb beruházás, de több belvárosi utcában is lesz járda illetve útfelújítás. 

    2020.03.05.
  3. Trianon - interjú Szikora János rendezővel az ősbemutató előtt

    Sárosi István Trianon című drámájának ősbemutatójával emlékezik meg a Vörösmarty Színház a békediktátum évfordulójáról 2020. március 7-én. Igazságról, objektivitásról és önismeretről beszélgettünk Szikora János rendezővel.

    2020.03.04.
  4. Személyes kapcsolatok és együttgondolkodás - Dr. Kovács Zsoltné önkormányzati képviselővel beszélgettünk

    A közvetlen, személyes emberi kapcsolatokat és az együttgondolkodást tartja a legfontosabbnak munkája során Dr. Kovács Zsoltné, a 2. számú választókerület önkormányzati képviselője. Új képviselőként sok megoldandó feladatot lát a városrészben, munkáját ugyanakkor kis lépésekkel indítja és fokozatosan szeretne nagyot álmodni.

    2020.02.12.

Lakossági tájékoztatás

Eseménynaptár

2020. Április
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin