-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
A szaloncukor története - hogyan készül ma a karácsonyi csemege?
A szaloncukor őse, a fondantcukorka készítése a XVII. század végén Franciaországban terjedt el először. A fondant jelentése szó szerint olvadó cukorka, magyarul puhacukorkának hívjuk. Magyarországra a német cukrászok hozták be a XIX. század első harmadában. A szaloncukor gyártása többféle módon történhet. Másképpen készül a töltött, a mártott és az öntött szaloncukor.
2010.12.17. 11:40 |
A szaloncukor őse, a fondantcukorka készítése a XVII. század végén Franciaországban terjedt el először. A fondant jelentése szó szerint olvadó cukorka, magyarul puhacukorkának hívjuk. Magyarországra a német cukrászok hozták be a XIX. század első harmadában.
A fondant kezdetben, üstben, lábasban szabadtűzön főzték. Kézzel formázták, majd a XIX. század végén megjelentek a fondant készítő gépek, amelyekkel a jelenlegi Bonbonetti Csoport elődje gyártott már szaloncukrot.
A szaloncukor gyártása többféle módon történhet. Másképpen készül a töltött, a mártott és az öntött szaloncukor. A töltött szaloncukroknál a gyártás a krém készítésével kezdődik, majd egy úgynevezett csokihüvelyt képeznek, amelybe a kész krémet betöltik, és egy csokiréteggel zárják le az alját. Hűtés után kiszedik a formából a szaloncukrokat, amelyek ezután szemenként csomagolásra kerülnek. A töltött szaloncukrok jellemzője, hogy csokoládé bevonattal és különbözős ízesítésű krémmel készülnek. A fémgőzölt fóliába bújtatott szaloncukrokat végül az íznek megfelelő tasakokba vagy dobozokba csomagolják.
A mártott szaloncukor fondantjához tejport és egyéb összetevőket adnak, például mazsolát. Ezt összekeverik, majd egy formázó berendezésen kialakítják a szaloncukor formáját. Ezután következik a csokoládéval vagy kakaós bevonómasszával történő mártás. Mártás után a szemeket lehűtik és csomagolják a kész szaloncukrokat. Az öntött (leggyakrabban zselés) szaloncukor kristálycukor, pektin és ízesítéstől függően egyéb összetevők 122 °C-ra történő főzésével készül. A zselét melegen formába öntik, majd 8 óra múlva, amikor megszilárdult, kiveszik és a legalább 36°C -os bevonat kerül rá. A hűtés után jöhet a csomagolás.
A szaloncukorka készítés műveletei közül a csomagolás tartotta meg legtovább a kézimunkaigényt. Kézzel rojtozták a csomagolópapírt, kézzel préselték rá a sztaniolt (alufólia) még a XX. század első felében is, a kisebb kézműipari műhelyekben még a II. világháború végén is kézzel végezték ezt a munkát. A géppel történő csomagolást a XX. század első harmadában a jelenlegi Bonbonetti Csoport elődje kezdte el, ők a két világháború között már csak géppel csomagolták a szaloncukorkát.


