-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
A szaloncukor története - hogyan készül ma a karácsonyi csemege?
A szaloncukor őse, a fondantcukorka készítése a XVII. század végén Franciaországban terjedt el először. A fondant jelentése szó szerint olvadó cukorka, magyarul puhacukorkának hívjuk. Magyarországra a német cukrászok hozták be a XIX. század első harmadában. A szaloncukor gyártása többféle módon történhet. Másképpen készül a töltött, a mártott és az öntött szaloncukor.
2010.12.17. 11:40 |
A szaloncukor őse, a fondantcukorka készítése a XVII. század végén Franciaországban terjedt el először. A fondant jelentése szó szerint olvadó cukorka, magyarul puhacukorkának hívjuk. Magyarországra a német cukrászok hozták be a XIX. század első harmadában.
A fondant kezdetben, üstben, lábasban szabadtűzön főzték. Kézzel formázták, majd a XIX. század végén megjelentek a fondant készítő gépek, amelyekkel a jelenlegi Bonbonetti Csoport elődje gyártott már szaloncukrot.
A szaloncukor gyártása többféle módon történhet. Másképpen készül a töltött, a mártott és az öntött szaloncukor. A töltött szaloncukroknál a gyártás a krém készítésével kezdődik, majd egy úgynevezett csokihüvelyt képeznek, amelybe a kész krémet betöltik, és egy csokiréteggel zárják le az alját. Hűtés után kiszedik a formából a szaloncukrokat, amelyek ezután szemenként csomagolásra kerülnek. A töltött szaloncukrok jellemzője, hogy csokoládé bevonattal és különbözős ízesítésű krémmel készülnek. A fémgőzölt fóliába bújtatott szaloncukrokat végül az íznek megfelelő tasakokba vagy dobozokba csomagolják.
A mártott szaloncukor fondantjához tejport és egyéb összetevőket adnak, például mazsolát. Ezt összekeverik, majd egy formázó berendezésen kialakítják a szaloncukor formáját. Ezután következik a csokoládéval vagy kakaós bevonómasszával történő mártás. Mártás után a szemeket lehűtik és csomagolják a kész szaloncukrokat. Az öntött (leggyakrabban zselés) szaloncukor kristálycukor, pektin és ízesítéstől függően egyéb összetevők 122 °C-ra történő főzésével készül. A zselét melegen formába öntik, majd 8 óra múlva, amikor megszilárdult, kiveszik és a legalább 36°C -os bevonat kerül rá. A hűtés után jöhet a csomagolás.
A szaloncukorka készítés műveletei közül a csomagolás tartotta meg legtovább a kézimunkaigényt. Kézzel rojtozták a csomagolópapírt, kézzel préselték rá a sztaniolt (alufólia) még a XX. század első felében is, a kisebb kézműipari műhelyekben még a II. világháború végén is kézzel végezték ezt a munkát. A géppel történő csomagolást a XX. század első harmadában a jelenlegi Bonbonetti Csoport elődje kezdte el, ők a két világháború között már csak géppel csomagolták a szaloncukorkát.



