-
Múzeumpedagógiai börze
Múzeumpedagógiai börzét rendeznek augusztus 26-án, szerdán Székesfehérváron. A program 14.00 és 16.30 óra között tart a Szent István Király Múzeumban. A kulturális intézmények, közgyűjtemények múzeumpedagógiai kínálatának megismerését követően az érdeklődők megnézhetik a TOTUS TUUS – TELJESEN A TIÉD című kiállítást is. A részvételhez előzetes regisztrációt ajánlanak a szervezők.
2026.08.24. -
Kérdőív a Királyi Napokról
Augusztus 24-én, hétfőn estig még kitölthető a város honlapján az a kérdőív, amelynek célja, hogy a fehérváriak mondják el véleményüket a fesztiválról, osszák meg ötleteiket arról, miben és miként szeretnék, hogy tovább fejlődjön vagy változzon az elkövetkező években az augusztusi ünnepségsorozat.
2026.08.24. -
Zenélő Kultúr Udvar
Ez évben is a az Oskola utcában rendezte meg a Fehérvári Polgárok Egyesülete hagyományos Zenélő Kultúr Udvar programját. Színes, változatos programok várták az érdeklődőket.
2026.08.24. -
Királyi Napok-zárógála
Vasárnap látványos színpadi műsorral fejeződött be a Királyi Napok programsorozata. A Zichy-színpadon a város kulturális életének szereplői gálaműsorral búcsúztak az ünneptől.
2026.08.24.
A Nemzetközi Nőnapról - honnan is ered a mai "virágos" Nőnap?
A Nemzetközi Nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hgy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1919. március 8-án (a pravoszláv naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.