-
Pénteken nyílik a Hadimustra kiállítás
Hadimustra – A magyar hadtörténet évszázadainak emlékei címmel nyílik kiállítás városunkban 2024. május 24-én, ami egy éven át a Hadtörténeti Múzeum különleges gyűjteményébe enged bepillantást. A pénteki nap folyamán már 10 órától a Magyar Honvédség különböző programokkal, bemutatókkal vár mindenkit a Rendház belső udvarában és a Fő utca múzeum előtti szakaszán.
2024.05.22. -
Kétnapos Játékfesztivál
A gyermeknapi hétvégén, május 25-én és 26-án újra a gyerekeké lesz a fehérvári belváros: a Hetedhét Játékfesztivál mindkét nap délelőtt tíz órától este hétig várja a családokat sok-sok játékkal, zenés-mesés színpadi programokkal. Többek között Farkasházi Réka és a Tintanyúl Zenekar, Varró Dániel és Molnár György, a Kabóca Bábszínház, valamint Szalóky Ági és gyermekzenekara szórakoztatja majd a közönséget a Városház téren.
2024.05.22. -
Szimbólumok népzenei világunkban
A Szent István Művelődési Ház vendége volt Juhász Katalin és Szabó Zoltán néprajzkutató. Előadásukból az érdeklődök betekintést nyerhettek a népzenei szimbólumok világába.
2024.05.22. -
Húsz éves a katolikus rádió
Húsz évvel ezelőtt indult el a Magyar Katolikus Rádió. Pünkösd hétfőn imanapot és szentmisét tartottak a "Jó hír" hordozóiért Bodajkon, a Mindenkor Segítő Szűz Mária Kegyhelyen.
2024.05.21.
A Nemzetközi Nőnapról - honnan is ered a mai "virágos" Nőnap?
A Nemzetközi Nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hgy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1919. március 8-án (a pravoszláv naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.