A Koronázási szertartásjáték összpróbáját tartották szerdán késő este a Nemzeti Emlékhelyen. Az egyedülálló előadás keretében Könyves Kálmán legendája kelt életre parádés szereposztásban, közel kétszáz résztvevővel, óriásbábokkal, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött. A Koronázási Ünnepi Játékok tartalmas programot és élményt kínál majd az érdeklődőknek augusztus 15-től.
Szerdán este először mutatták be a Nemzeti Emlékhelyen Könyves Kálmán életének epizódjait, legendáit. Míg az első két koronázásnál, Szent István és Szent László királynál a hangsúly magán a szertartáson volt, az idei évben a koronázási szertartás keretet ad annak, hogy megelevenedjen előttünk Könyves Kálmán, a hús-vér ember, akinek életéből a legboldogabb és legszomorúbb, reménytelen pillanatokat is átélhetjük. A szertartásjátékban az óriásbábok sem szimbólumok csupán, hanem igazi szereplői a történetnek.
„Amikor 2013-ban a Szent István Emlékév keretében itt Székesfehérváron útjára indítottuk a Fény utcát és a Koronázási Szertartásjátékot, az volt a kimondott célunk, hogy ott, azon a helyszínen, ahol egyedül hitelesen meg lehet mutatni ezeknek az uralkodóknak a koronázást, ahol történtek ezek az események, ott igenis meg kell ezt tenni. Hiszen a világon az egyetlen város Székesfehérvár és egyetlen egy hely az a Nemzeti Emlékhely, ahol ezek az események hosszú évszázadokkal ezelőtt a valóságban is megtörténtek. Ez volt a terv és örülök, hogy harmadik alkalommal lehetünk itt.” – mondta el Székesfehérvár polgármestere az összpróba alkalmából. dr. Cser-Palkovics András hozzátette, hogy a tavalyi és tavalyelőtti előadás is teljesítette a fő célt, azt, hogy a fehérváriak büszkék legyenek arra, hogy ezek az események itt történtek meg, abban a városban, aminek a polgárai vagyunk..
„Minden évben felvetődik, hogy valami újat kellene csinálni, hiszen mindazok, akik időről időre visszajönnek és leülnek a nézőtérre azt mondhatják, hogy jó-jó, látjuk a koronázást, de miért kell ezt minden évben megnézni? A koronázás szertartása évszázadokon keresztül nem változott, sem a szövegek, rítusok, sem a középkori kódexek forrásanyagaira támaszkodó eredeti zsoltáranyagok nem változnak. Ami változik, az minden évben a koronázandó uralkodó, aki ebben az évben Könyves Kálmán. Az ő személye még jobban megerősíti ennek a helynek a szentségét, hiszen több király esetében vitatják, hogy Fehérváron koronázták-e meg, de abban, hogy Könyves Kálmánt itt koronázták, nincs vita. Ezek a mondatok valóban elhangzottak itt 800 évvel ezelőtt.” – mondta el az összpróba előtt Szikora János rendező.
Az idei darab megőrizte a korábbi szertartásjátékok gerincét, ugyanakkor számos újdonságot is mutat a nézőknek. A látványvilág régi, esszenciális elemei, így a korona és az oltár ezúttal is hangsúlyos, újdonság viszont az a kapuzat, ami egyben a Nagyboldogasszony-bazilika bejárati timpanonjának illúzióját hozza létre a színpadon. A kaputornyokat is érzékelteti a díszlet harangokkal, harangjátékkal. A legmarkánsabb új elem pedig az óriásbábuk szerepeltetése. A zeneszerző Horváth Károly a korábbiaktól eltérő zenei világot komponált, megőrizve a középkori autentikus hangzásvilágot, ugyanakkor számos olyan dinamikus, a mai kor füléhez közelebb álló zenét épített be a darabba, amitől számos mozzanata az előadásnak sokkal erőteljesebb, frissebb.
A szertartásjátékban a hangsúly ezúttal a király, Könyves Kálmán személyén van, az ő drámája elevenedik meg, boldog és boldogtalan házasságokat átélve, folyamatos veszélyben és testvérviszályban. Könyves Kálmánt Egyed Attila formálja meg. Kálmán két feleségének alakítói Törőcsik Franciska – a nagy szerelmet képviselő szicíliai királylány – és Kerkay Rita – a második, szerencsétlen kimenetelű házasság felesége. A fiatal, kikapós, férjét megcsaló nő, akinek valószínűleg házasságon kívül született gyermeke miatt nagyon sok viszály született, Kálmán magánéletének legnagyobb keserűsége, tragédiája. Az ármánykodó testvért, Álmost a fehérváriak számára ismert Száraz Dénes alakítja.
