-
A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep
A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon.
2026.08.21. -
Kenyéráldás Szent István ünnepén
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.
2026.08.20. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
A művészet erejével az előítéletek ellen - megnyílt Kosztics László tárlata
Cigány népművészet a magyar kultúrában címmel nyílt kiállítás a Vörösmarty Társaság termében. Az alkotóművész Kosztics László népi faszobrász azt vallja, hogy a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért.
2016.01.08. 17:53 |
Cigány népművészet a magyar kultúrában címmel nyílt kiállítás a Vörösmarty Társaság termében. Az alkotóművész Kosztics László népi faszobrász azt vallja, hogy a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért.
Kosztics László 1958-ban született a dél-baranyai Ilocskán, majd Lapáncsára költöztek. Egymást segítő falusi közösségben, magyarok, cigányok, németek között teltek gyermekévei. Apja szerb vándormuzsikus és kosárfonó volt, első fafaragó kését nagyapjától kapta, tőle leste el a fafaragás szakmai fogásait, és a természetnek, az életnek a tiszteletét, a faragás a szeretetét. Az alapok fejlesztését Báthory Géza tanár folytatta az iskolás évek alatt, majd a pécsi, komlói, budapesti tanulóévek után végül visszaköltözött Villányba, ahol lakatosként dolgozott. 1989-ben leszázalékolták, ekkor kezdett el ismét faragni. Első kiállítását a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület rendezte meg a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. A közönség köreiben nagy sikert arattak az alkotásai: két évvel később, bibliai témájú szobrait választották bemutatásra a II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére rendezett kiállításon Pécsett. 1992-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd létrehozta a“Békésebb Világért Alapítványt.
Számos egyéni és csoportos kiállítása volt Magyarországon és néhány alkalommal külföldön is szerepelt munkáival. Szobrai többek között megtalálhatók a Néprajzi Múzeum egyházi és cigány gyűjteményeiben, az Erdős Kamill Múzeumban Pécsett, a nagykanizsai cigány néprajzi gyűjteményben. Büszkeségként tartja számon a látássérültek és mozgássérültek intézményeiben lakó gyermekek számára szervezett tapintható és körüljárható kiállításokat. „Hitem, hogy a sajátos kultúrák bemutatásával, a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni, az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért. Nekem is ezért kell küzdenem emberként és művészként, s teszem ezt minden nehézség és akadály ellenére is.” – vallja a művész.
A kiállítást dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a szobrok művészi értéke már önmagában megérné azt, hogy megtekintsük ezt a kiállítást, de ennél még többről van szó. "Sokat hallottunk, olvastunk az integrációról, arról, hogy legyünk toleránsak, fogadjuk el egymást. Amikor a tettek mezején kellene ugyanezt a számvetést végignézni, akkor már sokkal rövidebb lenne ez a felsorolás. A művész tevékenységén keresztül óriási, tettekben megnyilvánuló segítséget ad egymás megértéséhez, tiszteletéhez. A művészeti teljesítményen túl Kosztics László vállalja a saját hátterét, gyökereit, szeretne a közösség számára ebből minél többet megmutatni azért, hogy a hitet meg tudja teremteni másoknak. A hitet, hogy értdemes dolgozni, kitalálni, hogy ki, milyen életutat szeretne bejárni és bizonyítani, hogy azon nem lehetetlen végigmenni..." - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere.


