-
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Sobor és Román a Vár folyóiratban
Október 9-én, pénteken 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a Vár irodalmi és művészeti folyóirat új számát, amely a fehérvári kulturális élet két jelentős szereplője, Sobor Antal és Román Károly tiszteletére készült. A Vörösmarty Társaság, a Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház együttműködésében megvalósult kiadvány bemutatójára szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.10.06. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
A művészet erejével az előítéletek ellen - megnyílt Kosztics László tárlata
Cigány népművészet a magyar kultúrában címmel nyílt kiállítás a Vörösmarty Társaság termében. Az alkotóművész Kosztics László népi faszobrász azt vallja, hogy a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért.
2016.01.08. 17:53 |
Cigány népművészet a magyar kultúrában címmel nyílt kiállítás a Vörösmarty Társaság termében. Az alkotóművész Kosztics László népi faszobrász azt vallja, hogy a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért.
Kosztics László 1958-ban született a dél-baranyai Ilocskán, majd Lapáncsára költöztek. Egymást segítő falusi közösségben, magyarok, cigányok, németek között teltek gyermekévei. Apja szerb vándormuzsikus és kosárfonó volt, első fafaragó kését nagyapjától kapta, tőle leste el a fafaragás szakmai fogásait, és a természetnek, az életnek a tiszteletét, a faragás a szeretetét. Az alapok fejlesztését Báthory Géza tanár folytatta az iskolás évek alatt, majd a pécsi, komlói, budapesti tanulóévek után végül visszaköltözött Villányba, ahol lakatosként dolgozott. 1989-ben leszázalékolták, ekkor kezdett el ismét faragni. Első kiállítását a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület rendezte meg a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. A közönség köreiben nagy sikert arattak az alkotásai: két évvel később, bibliai témájú szobrait választották bemutatásra a II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére rendezett kiállításon Pécsett. 1992-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd létrehozta a“Békésebb Világért Alapítványt.
Számos egyéni és csoportos kiállítása volt Magyarországon és néhány alkalommal külföldön is szerepelt munkáival. Szobrai többek között megtalálhatók a Néprajzi Múzeum egyházi és cigány gyűjteményeiben, az Erdős Kamill Múzeumban Pécsett, a nagykanizsai cigány néprajzi gyűjteményben. Büszkeségként tartja számon a látássérültek és mozgássérültek intézményeiben lakó gyermekek számára szervezett tapintható és körüljárható kiállításokat. „Hitem, hogy a sajátos kultúrák bemutatásával, a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni, az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért. Nekem is ezért kell küzdenem emberként és művészként, s teszem ezt minden nehézség és akadály ellenére is.” – vallja a művész.
A kiállítást dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a szobrok művészi értéke már önmagában megérné azt, hogy megtekintsük ezt a kiállítást, de ennél még többről van szó. "Sokat hallottunk, olvastunk az integrációról, arról, hogy legyünk toleránsak, fogadjuk el egymást. Amikor a tettek mezején kellene ugyanezt a számvetést végignézni, akkor már sokkal rövidebb lenne ez a felsorolás. A művész tevékenységén keresztül óriási, tettekben megnyilvánuló segítséget ad egymás megértéséhez, tiszteletéhez. A művészeti teljesítményen túl Kosztics László vállalja a saját hátterét, gyökereit, szeretne a közösség számára ebből minél többet megmutatni azért, hogy a hitet meg tudja teremteni másoknak. A hitet, hogy értdemes dolgozni, kitalálni, hogy ki, milyen életutat szeretne bejárni és bizonyítani, hogy azon nem lehetetlen végigmenni..." - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere.



