-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
A láthatatlan gyár - Sipos Eszter kiállítása nyílik meg október 29-én
Október 29-én csütörtökön 18 órakor A láthatatlan gyár címmel nyílik kiállítás az Új Magyar Képtárban. A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitja meg, aki átadja a 2015. évi Smohay-díjat is. A tárlatot 2015. november 29-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.
2015.10.26. 12:52 |
Október 29-én csütörtökön 18 órakor A láthatatlan gyár címmel nyílik kiállítás az Új Magyar Képtárban. A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitja meg, aki átadja a 2015. évi Smohay-díjat is. A tárlatot 2015. november 29-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.

A kiállítás Közép-Kelet-Európa közelmúltját, emlékezetpolitikáját és valóságos tapasztalatának ellentmondásos viszonyát dolgozza fel egy magyarországi földalatti lőszergyár átalakulásának történetén keresztül. A hidegháború minden országában találunk példákat hasonló titkos épületkomplexumokra, ilyen értelemben ez a vizsgált 7006-os gyár egy általános 20. századi eset, ugyanakkor sajátos magyar történet is. A ma is aktív, de eredeti funkcióját folyamatosan átszervező intézet esetének a felderítése meglehetősen szövevényes feltáró munkával járt és jár együtt.
Az egykori gyárban dolgozók emlékezetét, a helyhez kötődő saját emlékeit és az emlékezetpolitika által reprezentált múlttörténetet a művész párhuzamosan dolgozza fel; ez a háttérkutatással együtt járó vizsgálódás mégis leginkább a jelenre és a jövőre fókuszál. Az alábbi kérdésekre keresi a választ: A közelmúlt társadalmi változásai mennyiben gyökereznek a hidegháborús félelmekben? A reprezentáció hiánya milyen hatással lehet egy település jelenére és jövőjére? Az álcázás és az elfedés berögzült szokásaitól mennyire tud megszabadulni egy közösség? Mire vagyunk képesek a titok megőrzésének érdekében? Az installáció bunkerbejárathoz hasonlító épületelemeivel megeleveníti a hidegháború korszakát, de konkrétabb képet kapunk a vizsgált gyár korszakaiba bepillantva, miközben a hely jelenlegi történetének fragmentumai vizuálisan és hangelemekben is körbeveszik a teret. A film, a fotó, a rajz, az objekt egyaránt része a kiállításnak.
