-
Átadták a Pro Theatro-díjat
Szombat este Gogol: Az ellenőr, avagy a revizor premierje előtt adták át Székesfehérvár Önkormányzatának elismerését, a „Pro Theatro Civitatis Albae Regalis” díjat, melyet idén Ladányi Júliának, a Vörösmarty Színház színművészének és a 2021-ben alapított, a város kulturális életében egyre nagyobb szerepet betöltő Örökség Csoportnak ítéltek oda.
2025.12.20. -
Éljük meg a szeretetet!
Szombat késő délután a Székesfehérvári Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda gyermekeinek szívet melengető műsora után Spányi Antal megyés püspök meggyújtotta a szeretet gyertyáját az adventi koszorún. Az ünnepi adventi gyertyagyújtás közös imádsággal és énekléssel zárult.
2025.12.20. -
Népek karácsonya
Évzáró rendezvényét tartotta a Vörösmarty Társaság csütörtökön délután. A népek karácsonya címet viselő programra, a társaság kórusa készült ünnepi műsorral.
2025.12.19. -
Comenius koncert
A Comenius Kórus Bakonyi István moderálásával, a Szent Imre Templomban köszöntötte karácsonyt. Az bensőséges hangulatú esten a kórus irodalom gyöngyszemeinek dallamai csendültek fel.
2025.12.19.
A láthatatlan gyár - Sipos Eszter kiállítása nyílik meg október 29-én
Október 29-én csütörtökön 18 órakor A láthatatlan gyár címmel nyílik kiállítás az Új Magyar Képtárban. A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitja meg, aki átadja a 2015. évi Smohay-díjat is. A tárlatot 2015. november 29-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.
2015.10.26. 12:52 |
Október 29-én csütörtökön 18 órakor A láthatatlan gyár címmel nyílik kiállítás az Új Magyar Képtárban. A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitja meg, aki átadja a 2015. évi Smohay-díjat is. A tárlatot 2015. november 29-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.

A kiállítás Közép-Kelet-Európa közelmúltját, emlékezetpolitikáját és valóságos tapasztalatának ellentmondásos viszonyát dolgozza fel egy magyarországi földalatti lőszergyár átalakulásának történetén keresztül. A hidegháború minden országában találunk példákat hasonló titkos épületkomplexumokra, ilyen értelemben ez a vizsgált 7006-os gyár egy általános 20. századi eset, ugyanakkor sajátos magyar történet is. A ma is aktív, de eredeti funkcióját folyamatosan átszervező intézet esetének a felderítése meglehetősen szövevényes feltáró munkával járt és jár együtt.
Az egykori gyárban dolgozók emlékezetét, a helyhez kötődő saját emlékeit és az emlékezetpolitika által reprezentált múlttörténetet a művész párhuzamosan dolgozza fel; ez a háttérkutatással együtt járó vizsgálódás mégis leginkább a jelenre és a jövőre fókuszál. Az alábbi kérdésekre keresi a választ: A közelmúlt társadalmi változásai mennyiben gyökereznek a hidegháborús félelmekben? A reprezentáció hiánya milyen hatással lehet egy település jelenére és jövőjére? Az álcázás és az elfedés berögzült szokásaitól mennyire tud megszabadulni egy közösség? Mire vagyunk képesek a titok megőrzésének érdekében? Az installáció bunkerbejárathoz hasonlító épületelemeivel megeleveníti a hidegháború korszakát, de konkrétabb képet kapunk a vizsgált gyár korszakaiba bepillantva, miközben a hely jelenlegi történetének fragmentumai vizuálisan és hangelemekben is körbeveszik a teret. A film, a fotó, a rajz, az objekt egyaránt része a kiállításnak.