-
Koszorúzás és ünnepi előadás
Koszorúzással és ünnepi előadással tisztelgett Székesfehérvár az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A Szent István Bazilika oldalán lévő emlékkeresztnél pénteken délután néma koszorúzással kezdődött az ünnep, majd a hagyományokhoz hűen idén is fiatalok léptek színpadra és idézték fel a 70 évvel ezelőtt történteket.
2026.10.23. -
Kötetbemutatók és emléktábla-avató
Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat csütörtökön Székesfehérváron. A nemzeti ünnep előestéjén leplezték le a forradalom idején indult Vörösmarty Rádió emlékét őrző táblát az egykori szerkesztőségnek otthont adó Városháza emeleti folyosóján.
2026.10.23. -
Székesfehérvár Anno… ’56
Felavatták a Városháza első emeletének folyosóján az emléktáblát, amely a Vörösmarty Rádió munkatársainak állít emléket. Az ünnepi esten bemutatták Demeter Zsófia Székesfehérvár Anno… ’56 – Mítosz és amnézia között című kötetét.
2026.10.23. -
Az 1956-os hősökre emlékeztek
Már csütörtökön elkezdődtek a megemlékezések Székesfehérváron. Városszerte néma koszorúzásokkal tisztelegtek 1956 októberének hősei előtt.
2026.10.22.
„Ne menjünk közmédiába dolgozni!” - Baló György nyitó előadása
A második Alba Média Fesztivál nyitó előadását Baló György, a Magyar Televízió Pulitzer-díjas munkatársa tartotta a Kodolányi János Főiskolán. Előadása során „pályaválasztásunkat szerette volna befolyásolni”: „Ne menjünk közmédiába dolgozni” címmel. Beszélt a magyar televíziózás és rádiózás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Az 1996. évi médiatörvény a rádiózásról és a televíziózásról nem érte el kitűzött céljait, a legfontosabb dolog, a közmédia függetlenségének megvalósítása nem sikerült. Elindultak viszont a magántulajdonú, kereskedelmi célú rádiók és televíziók.
A világon egyedülállóan Magyarországon kezdte meg egyszerre két kereskedelmi televízió a működését 1997-ben, a TV2 és az RTL KLUB. Ezt követően a magyar közmédia nézettsége folyamatosan csökkent, ma már a becslések szerint százból körülbelül négyen nézik a közszolgálati televíziókat főműsoridőben.
A közmédiának nincs politikai függetlensége, és ráadásul pénz sincs, pedig a televíziózás nagyon drága – emelte ki Baló. A készítőknek milliárdokba, a befogadóknak pedig alig „pár” forintba kerül – tette hozzá.
A neves műsorvezető kijelentette: „a köztelevízió feladata a kultúra közvetítése. Ez az ő feladata, más nem csinálja meg helyette.” A gyerekek általában naponta körülbelül kétszáz percet néznek tv-t, amelynek következménye az lesz, hogy audiovizuális képüket a nem magyaroknak szóló globális termékek fogják meghatározni.
A jövő a digitális televíziózás lesz, amely technikailag komoly áttörést jelent, Magyarország azonban ettől vonakodik, törvény sem született még.
Ha ez megvalósul, akkor a mostani harminc csatorna helyett akár háromszázat is nézhetünk majd.
Baló György szerint azonban ezt követően még nagyobb káosz lesz a közmédiában, ezért is javasolta azt a jelenlévőknek, hogy ne akarjanak ezen a pályán dolgozni.