-
Február a könyvtárban
Ezen a héten a kicsiket a Budai Úti Tagkönyvtárban Kerekítő, Mondókázó várja Nagyné Váti Zsuzsannával, míg az önismeretre vágyó felnőttek Borostyán Judit jógaoktató Csakrák és Önismeret 1. című előadásán vehetnek részt a Zsolt Utcai Tagkönyvtárban. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.
2026.02.19. -
Kézműves programok
Folytatódnak a kreatív műhelyfoglalkozások a Fehérvári kézművesek Egyesülete szervezésében az előttünk álló hétvégén is. Lesz csipkeverő, kosárfonó, üvegékszer-olvasztó foglalkozás és nyitva áll az örökgyöngy műhely is. Sok szeretettel hívnak és várnak mindenkit!
2026.02.19. -
Tűz és vér
Két hétig az Óbudai Egyetem ad otthont Wilhelm Ottó vándorkiállításának. Az érdeklődők 19 tablón a költő versein és illusztrációin keresztül ismerhetik meg hazánk sorsfordító történelmi eseményeit.
2026.02.19. -
A magyar széppróza napja
A Vörösmarty Társaság felolvasóesttel ünnepelte a Magyar Széppróza Napját. A Kossuth utcai rendezvényen a társaság tagjai novellákkal köszöntötték Jókai Mór születésnapját.
2026.02.19.
64 évvel ezelőtt fejeződtek be a II. Világháborús harcok Székesfehérváron
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
2009.03.23. 06:00 |
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok.
A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.