-
Prohászka évfordulót ünnepelnek
A hagyományoknak megfelelően konferenciával, szentmisével, majd közös imádsággal emlékeznek meg Székesfehérvár egykori püspökéről, Prohászka Ottokárról születésének évfordulóján a Vasútvidéki Prohászka-templomban. Az eseményen 16 órától Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató, levéltáros tart előadást.
2026.10.09. -
Komolyzenei a templomban
Az Óbudai Kamarazenekar ad koncertet október 10-én, szombaton Székesfehérváron. Az Evangélikus templomban 18 órakor kezdődő hangversenyen barokk zeneszerzők műveit hallhatja a közönség.
2026.10.09. -
Metszéspont
A kiállítás sorozat találkozójára várták a képzőművészet barátait a Csók István Képtárba. A tárlat vendégei az eddigiek mellett Varga Gábor Farkas és Tóth Adrien alkotásait is megtekinthette a közönség.
2026.10.09. -
Kiállítás is vár a Fedokon
A Hangszíntér képzőművészeti szakos diákjainak munkáiból nyílt kiállítás a Fedokon. A háromnapos rendezvényen koncertek és filmmvetítések várnak mindenkit.
2026.10.09.
64 évvel ezelőtt fejeződtek be a II. Világháborús harcok Székesfehérváron
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
2009.03.23. 06:00 |
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok.
A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
