-
Együtt a Koronáért!
Nemzetközi néptáncfesztivál, tudományos konferencia, katona- és fúvószenekari találkozók, Öreghegyi Mulatság, Kertmozi, könnyűzenei koncertek, hagyományőrző programok, Koronázási Ünnepi Játékok és a Lovagok Napja - számtalan program várta a Székesfehérvári Királyi Napok résztvevőit az elmúlt tíz napban. Az összművészeti fesztivált vasárnap este az Együtt a Koronáért gálaműsor zárta.
2026.08.24. -
XVI. Zenélő Kultúr Udvar
Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.
2026.08.22. -
Anjouk az Árpádok korában
Az Anjouk az Árpádok trónján címmel izgalmas, telt házas, történelmi előadást rendeztek a Vörösmarty Mihály könyvtár olvasótermében.
2026.08.24. -
Fivérek
A Szignum Műhely a Múzeum díszudvarán bemutatta a Fivérek című drámát. A darabot Matuz János írta és rendezte.
2026.08.24.
64 évvel ezelőtt fejeződtek be a II. Világháborús harcok Székesfehérváron
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
2009.03.23. 06:00 |
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok.
A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.