-
Pünkösd a húsvéti időszak betetőzése, megkoronázása
Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn megült ünnep, melyben a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet a keleti és a nyugati egyház egyaránt megünnepelt.
2024.05.20. -
Táncszínházi emlékezés a holokausztra
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökével tárgyalt Székesfehérvár polgármestere vasárnap délután. A városházi egyeztetést követően Prof. dr. Grósz Andor és dr. Cser-Palkovics András közösen helyezték el az emlékezés követit és virágait a Zsinagóga-emlékműnél, majd megnézték a Kövek című balettelőadás premierjét a Vörösmarty Színházban.
2024.05.20. -
Kiállítás a Bartók Béla téren
A Székesfehérvári Művészek Társasága tárlata is megnyílt a Kortárs Művészeti fesztivál keretében. Az alkotásoknak ezúttal a Bartók Béla tér adott otthont.
2024.05.20. -
Dobozból kitörés
Különleges tárlattal várták a látogatókat a Kortárs Művészeti Fesztivál nyitónapján. Molnár Judit Lilla képzőművész új alkotói sémákat mutatott be tárlatán.
2024.05.20.
106 éve működik villannyal a belvárosi közvilágítás Székesfehérváron
Székesfehérváron 1873-ban vezették be a gázvilágítást a közterületeken, amelyet a századfordulón először a város utcáin 1903. januárjában villanyvilágítás váltott fel. Nagy infrastrukturális beruházások zajlottak a századforduló környékén , hiszen 1894-ben épült ki a Budapest - Székesfehérvár közötti telefonhálózat, a század első évtizedére elkészültek a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban valósultak meg. A nagyobb terveket azonban az I. Világháború megakadályozta, közte a városi villamosközlekedést.
2009.01.27. 08:20 |
Székesfehérváron 1873-ban vezették be a gázvilágítást a közterületeken, amelyet a századfordulón először a város utcáin 1903. januárjában villanyvilágítás váltott fel. Nagy infrastrukturális beruházások zajlottak a századforduló környékén , hiszen 1894-ben épült ki a Budapest - Székesfehérvár közötti telefonhálózat, a század első évtizedére elkészültek a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban valósultak meg. A nagyobb terveket azonban az I. Világháború megakadályozta, közte a városi villamosközlekedést.
Az I. világháborút követően 1920 és 1930 között a városfejlesztést, többségében külföldi kölcsönökből finanszírozták. 1926-ban létesült az ország egyik legnagyobb jelenleg is működő rádióállomása. Az első átfogó városrendezési tervet is ebben az évtizedben készítették.
60 Wattos égők a lámpákban
A háború utolsó évében azonban megint változott a helyzet. A gázlámpák működéséhez szükséges gázhoz kokszolható szén kellett. Ezt pedig külföldről még nehezebb volt beszerezni, mint a villamos energia előállításához szükséges hazai ipari szenet. Megjelentek az egyszerű, csőből hajlított, bádogernyős, 60W-os izzóval ellátott lámpák, és a gázlámpák kandelábereit is villamos üzeműre alakították.
A lámpákat kezdetben külön-külön, az oszlopokon elhelyezett kézikapcsolóval kapcsolták. Később csoportos, de még mindig kézi kapcsolást alkalmaztak.
Az I. világháborút követően 1920 és 1930 között a városfejlesztést, többségében külföldi kölcsönökből finanszírozták. 1926-ban létesült az ország egyik legnagyobb jelenleg is működő rádióállomása. Az első átfogó városrendezési tervet is ebben az évtizedben készítették.
60 Wattos égők a lámpákban
A háború utolsó évében azonban megint változott a helyzet. A gázlámpák működéséhez szükséges gázhoz kokszolható szén kellett. Ezt pedig külföldről még nehezebb volt beszerezni, mint a villamos energia előállításához szükséges hazai ipari szenet. Megjelentek az egyszerű, csőből hajlított, bádogernyős, 60W-os izzóval ellátott lámpák, és a gázlámpák kandelábereit is villamos üzeműre alakították.
A lámpákat kezdetben külön-külön, az oszlopokon elhelyezett kézikapcsolóval kapcsolták. Később csoportos, de még mindig kézi kapcsolást alkalmaztak.