Városházi látogatás a Kulturális Örökség Napjain

Országszerte több ezer épület kapuja nyílt meg szombaton, a Kulturális Örökség Napjainak hétvégéjén. Fehérváron reggel az Árpád Fürdőben indultak először csoportvezetések, majd a A Városházán 10 órakor dr. Cser-Palkovics András polgármester kísérte el az első látogatócsoportot. A fehérvári programok központi témája idén a historizmus kora, illetve az első világháborúhoz és a holokauszthoz kapcsolódó szobrok és épületek.
2014.09.20. 13:02 |
Országszerte több ezer épület kapuja nyílt meg szombaton, a Kulturális Örökség Napjainak hétvégéjén. Fehérváron reggel az Árpád Fürdőben indultak először csoportvezetések, majd a A Városházán 10 órakor dr. Cser-Palkovics András polgármester kísérte el az első látogatócsoportot. A fehérvári programok központi témája idén a historizmus kora, illetve az első világháborúhoz és a holokauszthoz kapcsolódó szobrok és épületek.
KÉPGALÉRIA
A Kulturális Örökség Napjai országos programsorozat keretében idén is számos fehérvári műemlék-épületet láthatnak az érdeklődők csoportos vezetéssel. Az Árpád Fürdőben már reggel 8 órától indultak az épületvezetések, míg a Városházán 10 órakor dr. Cser-Palkovics András polgármester kísérte el az első látogatócsoportot. A Városházi látogatás keretében először a Városháza Dísztermét mutatták be az érdeklődőknek, amelyet a Szent István Emlékév kapcsán, tavaly újítottak fel. Az újrakárpitozott padokat az 1938-as elrendezésnek megfelelően, U alakban helyezték vissza, faburkolatuk ugyancsak a kort idézik. A Városháza nyugati szárnya már 1698-ban a város tanácsának adott helyet, a kaput, amelyet az igazság és okosság szimbóluma díszít, 1717-ben alakították ki. 1880-ra szűk lett a nyugati szárny, így a Zichy palotát vásárolták meg a bővítéshez: a mai Városháza bal oldali része a Zichy grófok városi palotájaként 1781-ben épült copfstílusban.
Az emeleti előcsarnokban látható Aba Novák Vilmos seccója, amely az 1938-as emlékév ünnepi eseményeit - a vitézavatást, a Szent Jobb ünnepét és a fehérvári országgyűlést - örökíti meg. Az alkotás három falat beborító mű – a három fal három esemény bemutatását ábrázolja.  1938. május 22-én volt a vitézavatás napja, ezen a napon 1903 fő vitézi avatására került sor a Romkert területén. 1938. június 1-jén volt a Szent Jobb ünnepe, ezen a napon fogadták Szent István ereklyéjét, mely az Aranyvonaton érkezett második állomására a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus évében. 1938. augusztus 18-án volt az ünnepi országgyűlés, ahol megalkották azt a törvényt, mely alapján augusztus 20-a Szent István király dicső emlékére nemzeti ünnep lett. A secco mellett található a Szent Korona hiteles másolata is, amely közadakozásnak köszönhetően került Fehérvárra.
A látogatók megtekinthették a polgármester irodáját is, amelynek bútorzata a 30-as éveket idézi. Falát díszíti egy fehérvári történelmet megjelenítő gobelin, amely a New Yorki Világkiállításon aranyérmet nyert 1939-ben. A szobában található egy Bory Jenő szobor is, ami Sybillát, a mitológiai jósnőt ábrázolja. A látogatóknak dr. Cser-Palkovics András polgármester megmutatta a város hivatalos zászlaját is, amelyre a régi hagyomány szerint a ballagó diákok iskoláinak szalagjai vannak kötve.
A Kulturális Örökség napjai keretében a Városházán 10.00 és 15.00 órakor, a Hiemer-házban pedig 11.00 és 16.00 órakor indulnak vezetések szombaton és vasárnap. A Szerb Ortodox Templomot 10.00 órától 17.00 óráig látogathatják az érdeklődők szakvezetéssel. A Királykút Emlékház 15.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. A Szent István Király Múzeum 15.00 órai kezdettel házbemutató sétára invitálja a látogatókat a Palotavárosi Skanzen (Rác. u. 11.) kiállítóhelyére.