Utoljára a hetvenes években fordult elő, hogy a Velencei-tó nem fagyott be január közepéig

Tavaly mintegy 530 hektárnyi nádat vágtak le a Velencei-tavon, idén azonban az enyhe időjárás miatt nem alakulhatott ki egybefüggő jégréteg, így a part mentén van lehetőség mindössze 120 ha levágására. A nádvágásra egyébként nem sok remény van az idén, ugyanis a víz hőmérséklete is jóval fagypont felett van és kemény fagyok esetén is két hét, mire rá lehetne menni a jégtakaróra. Falusi Ferenc tófelügyelő tájékoztatása szerint utoljára a hetvenes években fordult elő, hogy január közepéig nem alakult ki egybefüggő jégtakaró a tavon. Tavaly január 10-én, 2005-ben pedig január 18-án már rá lehetett menni a jégre.
2007.01.17. 04:23 |

Tavaly mintegy 530 hektárnyi nádat vágtak le a Velencei-tavon, idén azonban az enyhe időjárás miatt nem alakulhatott ki egybefüggő jégréteg, így a part mentén van lehetőség mindössze 120 ha levágására. A nádvágásra egyébként nem sok remény van az idén, ugyanis a víz hőmérséklete is jóval fagypont felett van és kemény fagyok esetén is két hét, mire rá lehetne menni a jégtakaróra.

A nádat február 15-ig lehet vágni a tavon, a víz hőmérséklete pedig majd 5C fok, így ha holnaptól lennének kemény fagyok akkor sem lenne elegendő idejük a nádvágóknak, hogy a tavalyihoz hasonló mennyiséget, 532 hektárt learassanak.

 A nádaratás azért is fontos a Velencei-tavon, mert a tóba jutott nitrogén és foszfor beépül a növény szárába és nem kerül ismételten a vízbe, rontva a nyári melegben annak minőségét. Falusi Ferenc tófelügyelő tájékoztatása szerint utoljára a hetvenes években fordult elő, hogy január közepéig nem alakult ki egybefüggő jégtakaró a tavon. Tavaly január 10, 2005-ben pedig január 18-án már rá lehetett menni a jégre, idén viszont a következő két hétben szinte semmi remény nincs, hogy elég vastagra hízik a jég akár a nádvágáshoz, akár a téli sportoláshoz.