A Királyi Napok keretében ismét megnyílt az osszárium a Nemzeti Emlékhelyen, csütörtöktől egy héten keresztül ingyenesen látogathatják az érdeklődők a királyok sírkamráját. A Nemzeti Emlékhely osszáriuma a Szent István király által alapított Szűz Mária Prépostság templomában a 20. századi régészeti feltárások során fellelt csontmaradványokat rejti.
KÉPGALÉRIA az ünnepélyes megnyitóról
A magyar királyaink földi maradványait rejtő csontkamra a Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt, augusztus 14-20-a között minden nap 09.00 és 20.00 óra között látogatható, a Nemzeti Emlékhelyet pedig egész augusztusban térítésmentesen nézhetik meg az érdeklődők.A Szűz Mária tiszteletére szentelt székesfehérvári templomban temették el az államalapító Szent István királyt, magyar királyokat, de eltemettek itt uralkodói családtagokat, rangos egyházi és világi személyeket is. 1543-ban a város török megszállásával a város új urai szervezetten rabolták a sírokat. A sírokból az ékszereket, tárgyakat kiemelték, a csontokat szétdúlták, kidobálták. A város 1601-es, rövid ideig tartó visszafoglalásakor pedig német és vallon zsoldosok dúlták a sírokat.
Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, az Árpád-ház Program OT elnöke is, aki kiemelte, hogy Szent István idejében Európában döntő változások indultak el. „A kontinens peremén élő népek sorra vették fel a kereszténységet és szervezték meg a maguk államait. Ma már tudjuk, hogy amelyik nép ezekből a változásokból kimaradt, az örökre eltűnt a történelem színpadáról. Szent István azonban jól megértette a változás szükségességét és ezért az ezredfordulón koronát kért magának Szilveszter pápától, mellyel bevezette népét az európai államok közösségébe. Ezzel párhuzamosan leverte a belső országokat és helyettük egyetlen országot hozott létre. Mindezt úgy vitte véghez, hogy az egyetlen volt az európai uralkodók között, aki megőrizte dinasztiája és országa függetlenségét és Magyarország Európa védfala lett a keleti támadókkal szemben. Szent István Magyarországa ezer éven keresztül irigyelt, vonzó ország lett, a betelepülők célországa. Itt mindenki a maga szokásai és hagyományai szerint élhetett és akkoriban szokatlan bőség fogadta őket. Miközben nyugaton a népesség zöme gabonát és kenyeret evett, a magyar nép étrendjében mindig ott volt a hús. A sötétnek mondott középkorban az állam és a nemesség a parasztok termelésének mintegy 20-30 százalékát vitte el adóban. Ismeretlen volt a vallási türelmetlenség is, hiszen a példaadó nyugati államokkal ellentétben Magyarországon soha nem tört ki vallásháború.”
Az ünnepi gondolatokat követően a résztvevők Szent István szarkofágjánál egy-egy szál virággal tisztelegtek államalapító királyunk emléke előtt.A prépostsági templom (köznapi nevén királyi bazilika) területén 1848 óta folynak kisebb-nagyobb megszakításokkal régészeti kutatások. 1862–82 között Henszlmann Imre, az 1936–37-es években Lux Kálmán, 1965–93-ig Kralovánszky Alán, 1994-től Biczó Piroska folytatott feltárásokat a bazilika területén. A 2002-ig előkerült csontmaradványok vizsgálata befejeződött, s a kutatási eredményeket Éry Kinga és munkatársai 2008-ban részletesen közölték.
Az 1936-tól 2002-ig előkerült csontleleteket leltárba vételük és vizsgálataik után a Nemzeti Emlékhelyen, a romterületen kívül 1938-ra kialakított, és hetvenöt éve, augusztus 13-án Shvoy Lajos megyéspüspök által megszentelt, az ezredfordulóra készülve modernizált, szabályozható hőmérsékletű és ellenőrzött páratartalmú, szigetelt kamrába temették, melyet Takács Nándor megyéspüspök 2000-ben szentelt újra.
Az Osszárium a Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt, augusztus 14-20-a között minden nap 09.00 órától 20.00 óráig látogatható. Szakvezetéssel augusztus 17-én vasárnap és augusztus 20-án, szerdán 15.00 órától tekinthetik meg az érdeklődők a csontkamrát, míg a Nemzeti Emlékhely egész augusztusban térítésmentesen látogatható.
