-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Szent Királyok Fényes Tüköre címmel nyílt kiállítás a Szent István Király Múzeumban
Szerda délután nyitotta meg kapuit Borbély Béla fotográfus, Szent Királyoknak Fényes Tüköre című fotókiállítása a Szent István Király Múzeum Dísztermében. Az eseményen szakmai bevezetőt mondott Siklósi Gyula régész, a kiállítást pedig Spányi Antal megyés püspök és Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere nyitotta meg.
2014.08.13. 18:13 |
Szerda délután nyitotta meg kapuit Borbély Béla fotográfus, Szent Királyoknak Fényes Tüköre című fotókiállítása a Szent István Király Múzeum Dísztermében. Az eseményen szakmai bevezetőt mondott Siklósi Gyula régész, a kiállítást pedig Spányi Antal megyés püspök és Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere nyitotta meg.
KÉPGALÉRIA a kiállításmegnyitóról
KÉPGALÉRIA a kiállításmegnyitóról
Szent László királyról és a hermáról Siklósi Gyula régészprofesszor "mesélt" a népes hallgatóságnak. Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.
Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponya ezüst borítással lett körülvéve, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A Herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya. László Gyula történész-professzor szerint - akinek alkalma volt a Hermát tüzetesen megvizsgálni -, az ereklyetartó arcvonásai magának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik.



