Tavaly, az Ybl-bicentenárium évében hirdetett pályázatot a Magyar Művészeti Akadémia az „Ybl Miklós emlékház" tervezésére abból a célból, hogy méltó emléket állítsanak a Székesfehérváron született építész páratlan életművének. A pályázatot fiatal építészek számára írták ki olyan tervezési feladatok megoldására, amelyek mögött ugyan nincs azonnali építési szándék, ugyanakkor a helyi közösség szempontjából fontosak.
A 2014-ben kiírt pályázatot - mint Ybl Miklós szülővárosa - Székesfehérvár fogadta be, a legjobb pályaműveket csütörtökön díjazták a Városháza Dísztermében. A tervezési feladat egy emlékház, múzeum volt, mely egyfelől közérthető módon mutatja be Ybl Miklós életművét, másfelől a városlakók és az építészek találkozási pontjául is szolgál: műhelybeszélgetések, konferenciák befogadására alkalmas. A pályázat helyszínét Székesfehérvár Önkormányzatával közösen választotta ki a Magyar Művészeti Akadémia. Az egykori városfal helyén kialakult Várkörút mentén az 1930-as években épült villasorba illeszkedik a tervezési terület, egyik oldalról a Szent István Király Múzeum, a másik oldalról Schmidl Ferenc építész villája adja a telekszomszédságot. A telek átmenő jellege, a nívós szomszédos épületek, a területen jelenleg is álló és a koncepcióba illesztendő kortárs szoborpark komoly kihívást jelentett a fiatal építészeknek.
A felhívásra 31 pályaterv érkezett. Az első díjat, bruttó 1 millió forint díjazással Radnóczi László tervei érdemelték ki a zsűritől. A második díjat bruttó 800 ezer forint díjazással Hegedűs Andrea és Szuhányi Anna Szilvia, illetve Csáki Melinda és Boda István pályázata kapta. Bruttó 600 ezer forintos díjazással négy tervet részesített elismerésben a zsűri.
Székesfehérvár polgármestere megköszönte, hogy fehérvári helyszín szolgált témaként a pályázathoz, amely a város egyik izgalmas pontja. "Olyan területről van szó, amely a Belvároshoz tartozik, amely a kulturális életünk meghatározó része ma is és mindig nagy kérdés, hogy egy ilyen területtel mi történhetne. Ennek vonatkozásában volt a pályázat egy fontos gondolatkísérlet." - emelte ki dr. Cser-Palkovics András, aki örömét fejezte ki a jelentkezők magas száma miatt.
prof. emer. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint meg kell öregedni ahhoz, hogy észrevegyük azt: "egy dologban több igazság is lehetséges." „Akinek valaha ítélkezni kellett bármiről, az tudja milyen nehéz igazságot tenni, amikor esetleg azonos minőségek kétféle filozófiai vagy esztétikai megközelítéssel bírnak." - hangsúlyozta az építészeti pályázat kapcsán, amelyre 31 fiatal építész nyújtott be terveket. Fekete György építészeti örökségünk ápolásának fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a legelső művészeti ágnak tekinti az építészetet, hiszen a stíluskorok idején az építészeti stílusok határozták meg az összes képzőművészeti stílust.
Finta József építész, a bírálóbizottság egységes véleményét tolmácsolta, amikor sikeresnek értékelte a pályázatot: „Kitűnő próba volt ez a 40 év alatti építész korosztálynak. A Bizottság örömmel fogadta, hogy izgalmas, de úgyszólván majd minden esetben megvalósítható tervek jöttek létre. Ez biztató jelenség, miképpen az is, hogy nagy igény van az ilyen léptékű, sok gondolkodást, elmélyülést igénylő pályázatokra.”
