Székesfehérvári Királyi Napok - Könyves Kálmán kora és koronázása

A Királyi Napok, idén is kulturális csemegékkel várja vendégeit: életre keltett skanzen, középkori vásári hangulat, izgalmas, korhű játékok, fényfestészeti műalkotások a belváros házfalain, fölénk magasodó óriásbábok és Könyves Kálmán királlyá koronázásának ceremóniája a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött, komoly-, könnyű- és katonazenei koncertek és a huszadik születésnapját ünneplő néptáncfesztivál páratlan összművészeti eseménysorozat minden korosztálynak.
2015.06.15. 17:25 |
A Székesfehérvári Királyi Napok, a Szent István ünnepe köré szervezett tíznapos, augusztusi rendezvénysorozat a történelmi főváros legfontosabb eseménye. Olyan kulturális csemegékkel várja vendégeit, melyek valóban csak Székesfehérvárhoz köthetőek. Életre keltett skanzen, középkori vásári hangulat, izgalmas, korhű játékok, fényfestészeti műalkotások a belváros házfalain, fölénk magasodó óriásbábok és Könyves Kálmán királlyá koronázásának ceremóniája a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött, komoly-, könnyű- és katonazenei koncertek és a huszadik születésnapját ünneplő néptáncfesztivál – páratlan összművészeti eseménysorozat minden korosztálynak.

Az idei Királyi Napok beharangozó sajtótájékoztatóját a Várkert Bazárban tartották, ahol az órásbábok is hirdették Fehérvár nagyszabású rendezvényét.
Az először 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – megrendezett Koronázási Ünnepi Játékok a nagyszabású, tízezrek által látott óriásbábos felvonulásokkal, a történelmi belvárost átszelő, mozgó képregényes időutazásra csábító Fény utcákkal, István, majd László királyok életének, koronázásának felelevenítésével egy csapásra belopta magát az emberek szívébe.
 
A III. Koronázási Ünnepi Játékok – augusztus 15. és 17. között – a 920 éve Székesfehérváron megkoronázott Könyves Kálmán uralkodását idézi meg, aki szokatlanul nagy műveltségével bizonyította trónra termettségét. A tanult király életének fontos eseményeit nappal színes középkori forgatagban hagyományőrzők és a közel öt méter magas királyi óriásbábok látványos bemutatói elevenítik fel. Este fénybe borul a belváros, a Fény utca falaira vetített mozgó történelmi képregényből kiderül, hogy „könyves” királyunk hogyan reformálta és enyhítette meg elődje törvényeit, hogy küzdött meg örök riválisával, lázadó öccsével, Álmos herceggel, mivel próbálta erősíteni a tanulás fontosságát.
Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere, Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár, ifj. Major István, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója, dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, valamint Blaskó Péter és Mihályi Győző színművész mellett Drahos Béla, a Musica Sacra zenei igazgatója, Egyed Attila, a Koronázási szertartásjáték főszereplője, Kovács Yvette Alida jelmeztervező, Matuz János dramaturg és Szendrényi Éva látványtervező volt ott azon a sajtótájékoztatón, melyen az idei Királyi Napokat népszerűsítették.
A Koronázási szertartásjáték rendezője, Szikora János idén is ragaszkodott alkotótársaihoz, a dramaturg Matuz Jánoshoz, a jelmeztervező Kovács Yvette Alidához és a látványtervező Szendrényi Évához. A főszerepet Egyed Attila, a Vörösmarty Színház művésze kapta, feleségeit Tasnádi-Sáhy Noémi és Kerkay Rita játsszák. A krónikást és a koronázó érseket két visszatérő színész, Blaskó Péter és Mihályi Győző alakítják.
Nem csak a Koronázási Ünnepi Játékok miatt érdemes ellátogatni Székesfehérvárra. Az államalapításunk ünnepe köré szervezett tíznapos rendezvénysorozaton mindenki talál kedvére való programot. Az augusztus 18-i Musica Sacra igazi kuriózum a komolyzene kedvelőinek a világhírű olasz karmester, Carlo Ponti Jr. vezényletével. Puccini dallamai Kálmándy Mihály és László Boldizsár operaénekesek, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és az Egyesített kórus tolmácsolásában zengik be a Koronázó teret, de lesznek könnyű- és katonazenei koncertek, régizenei együttesek is. Az augusztus 20-ai Fehérvári királyok menete egy páratlan történelmi, hagyományőrző felvonulás az egyenként is művészeti alkotásnak számító, tizenhárom darabos Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő kétszáz fiatal néptáncosával és Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel. A zarándoklatot ünnepi közgyűlés követi, majd a határon túli táncegyüttesek a Táncra Magyar esten az emberiség legegyetemesebb nyelvén, zenével és tánccal emlékeznek a múltra, s köszöntik a vendégeket. Az ünnepséget este látványos tűzijáték zárja. A jubiláló XX. Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal és egy különleges fesztivál ligettel koronázza meg a Székesfehérvári Királyi Napokat augusztus 19. és 23. között.
Érdemesnek tartjuk a rendezvényt arra, hogy országos hírt kapjon, melynek van több kiemelt rendezvénye, ami Székesfehérvár belvárosban zajlik. Megálmodtunk egy olyan bazilikát, mint amit Szent István épített. A Vörösmarty Színháznak köszönhetően pedig 2013-ban rendeztük meg először a koronázási szertartásjátok, mellyel próbáltuk virtuálisan felépíteni a ma már nem látható templomot. Európa egyik legizgalmasabb történelmi felvonulását láthatják augusztusban Székesfehérváron, melynek keretén belül az óriásbábként megelevenedő királyaink felvonulnak a városban.” - mondta Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere. Kiemelte, hogy tavaly bővült a rendezvény, amikor Miklósa Erika lépett színpadra a Musica Sacra komolyzenei koncerttel. Az idei évben pedig az Alba Regia Szimfonikusokkal Puccini estre várják a közönséget.
 
Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője arról a különös egybeesésről beszélt, hogy délelőtt az Országgyűlésben beszélt Székesfehérvárról, ahol Szent István felépítette a középkori Európa legnagyobb templomát. „Székesfehérvár, ami ma mintegy 280 ezer lelket számláló térség központja és nem utolsó sorban a magyar gazdaság egyik motorja. Azt gondolom, ahhoz, hogy megteremtsük a 21. század innovatív Fehérvárját ismernünk és tudnunk is kell azt a múltat, amit őseink hagytak ránk örökül. A Nemzeti Emlékhelyen újraélhetjük augusztusban Szent István és Szent László után az idei évben Könyves Kálmán koronázása elevenedik meg. Ha már nem áll a bazilika és csak a köveit láthatjuk, akkor építsük fel ezt a templomot a lelkünkben. Tisztelettel hívom a fehérváriakat, határon innen és túl élőket, hogy legyenek részesei Fehérvár ünnepének és engedjék lelkükben felépülni a Királyi Bazilikát.

Blaskó Péter színművész tavaly a koronázó érseket játszotta idén pedig a krónikás lesz. "Úgy gondolom, hogy a Koronázási Ünnepi Játékok egy gyönyörűséges találmány. Sok éve játszom szabadtéri játékokon, de nnyire a városhoz kötődő, Székesfehérvárhoz kitlaált játékot még nem láttam. Ehhez hozzátartozik a szakrális tér és az-az atmoszféra, hogy a szent királyok sírjáénak közlében elvenedik meg a szertérstájáték." Mihályi Győző, aki két alaklommal a szertartásmestert játszott arról beszélt, hogy a mai kor emberét kicsit közelebb hozza a szertartásjáték a koronázási szertartáshoz, amit a színpadon fogunk látni.
"A koronázási szertartásjáték egyik főszereplője a korona, mely egy világviszonylatban egyedülálló kultikus tárgy, Európa egyik legrégibb ép állapotban lévő koronája. Csupa izgalmas kérdést lehet feltenni a koronával kapcsolatban és ezektől nem lehet eltekinteni amikor a szertartásjátékot visszük színpadra. A korona olyan fantasztikus bonyolultságot jelent, aminek a megfejtése, mint egy különleges kód még várat magára." – mondta Szikora János a Vörösmarty Színház igazgatója. Morális felelőssége is van az embernek, amikor az Árpád kor koronázási szertartásai kapcsán nem csak a liturgiára, hanem a királyokra és műveikre koncentrál - emelte ki a színházigazgató. "Az idei szertartásjáték, liturgikus királylegenda különbözik István és László koronázását megjelenítő liturgiától. Megpróbáljuk az emberekhez közelebb hozni azokat a királyokat, akiket csak a történelemkönyvekből ismerünk, hiszen napközben középkori életet lehet élni a városban, este a szertartásjátékot lehet látni és utána a fény utcán végig lehet végignézni Könyves Kálmán életét. Kétszáz résztvevője lesz a szertartásjátéknak"
 
Megtisztelő az Alba Regia Szimfonikus Zenekar számára, hogy csatlakozhat ehhez a sorozathoz - mondta Major István az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója. "Musica Sacra címet viseli az a hangverseny amely tavaly elindult. Akkor Miklósa Erika volt a vendégünk. Idén pedig új műsorral készülünk és egy olyan programot kínálunk, amellyel hozzájárulunk a sorozat emelkedett hangulatához. Elsőre biztosan furcsa, hogy Puccini műveket játszunk, aki elsődlegesen operáiról ismert, de felmenői egyházi zenével foglalkoztak és ő is ezzel kezdte pályáját. A mű három évvel korábban keletkezett, mint első operája és a lágy, olasz melódiák kellemes perceket okoznak majd, miközben egy komoly tartalmakat megjelenítő műsor lesz." Elvállalta az esten való részvételt Carlo Ponti Jr., aki az est fénypontja lesz és nagyon izaglamas zenei élményt ígér a résztvevőknek.