A Múzeumok Õszi Fesztiválja keretében rendezték meg a „Mozgó és álló Réber László alkotásokról” című konferenciát a Hetedhét Játékmúzeumban. A rendezvény Varga Zoltán filmtörténész előadásával kezdődött, aki a Réber életmű egyik kevésbé ismert szeletéről, a művész rajzfilmjeiről beszélt, amelyek a Pannonia Filmstúdióhoz kötődnek.
Ember és gép határainak elmosódása, fogyasztóvá degradálódás, az emberi kommunikáció roncsolódása. Többek között ezek a gondolatok foglalkoztatták fél évszázaddal ezelőtt Réber Lászlót. Autókór és Eldorádó című animációs filmjeiben meg is jelenítette ezeket a ma is aktuális kérdéseket. Többek között erről is szó volt a grafikusművész életművéhez és gyermekkönyv-illusztrációihoz kapcsolódó konferencián, amelyet negyedik alkalommal szervezett meg a Városi Képtár – Hetedhét Játékmúzeum.
„Több éve már annak, hogy ebben a szépen felújított épületben létrehoztuk a Réber termet, köszönhetően Widengård Krisztinának. Réber László lánya bizalommal fordult a város felé. Azóta is Krisztina az édesapja életműve iránt érzett magas művészi igényességgel, felelősséggel kíséri figyelemmel, hogy Székesfehérvár méltó gazdája e rábízott szellemi értéknek.” – kezdte köszöntőjét Brájer Éva. Az alpolgármester hozzátette, hogy izgalmas úton haladunk, hiszen az évről évre megrendezésre kerülő konferenciák során az előadásokból mind jobban kirajzolódik - a legtöbb ember által könyvillusztrátorként ismert – Réber, a kortárs művész.
Elsőként Varga Zoltán filmtörténész tartott előadást, aki Réber László rajzfilmjeiről beszélt, amelyek a Pannonia Filmstúdióhoz kötődnek. A filmtörténész elmondta, hogy az 1960-as években vált a Pannónia Filmstúdió komoly művészi eredményeket elérő műhellyé. A fiatal alkotók kibontakozását, újszerű műveik sorát a magyar animációs új hullámként jegyzik, közéjük tartozott Réber László is. Az animációs új hullám kibontakozásához az is hozzájárult, hogy a sorozatfilmek gyártása nem emésztette fel az egyedi filmek finanszírozását, sőt a stúdiónak – korlátozott mértékben – biztosítottak úgynevezett kísérleti keretet is. Ez tette lehetővé, hogy az animációs formai paletta sokszínűvé váljon, elhagyva a hagyományos rajz- és bábfilm kereteit is. Ekkor jelent meg a kollázs animáció, ami kifejezetten divatossá válik az időszakban, többek között Réber László: Autókór című filmje is ebben a stílusban készült. Az Autókórt további két film követte, 1965-ban készítette el az Eldorádót, 1967-ben pedig Az ember, a Föld és az űr címmel készített animációs filmet a Montreáli világkiállításra.
A Múzeumok Õszi Fesztiválján a Hetedhét Játékmúzeum Múzeumi Õszbúcsúztató programjának keretében tartott tudományos tanácskozáson Gärtner Petra művészettörténész a kibontakozás éveiről tartott előadást. A nap során Wehner Tibor művészettörténész „Egy különösségekben játszó grafikai füzér. Réber László: Cantata profana”művéről, míg Révész Emese művészettörténész Réber Kurt Vonnegut írásaihoz készült alkotásairól szólt. A konferencián Widengård Krisztinával, a grafikusművész lányával Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár – Deák-Gyűjtemény igazgatója beszélgetett. Mint elhangzott, Krisztina energiája java részét - édesapja 2001-ben bekövetkezett halála óta - a jelentős hagyatékkal való lelkiismeretes törődés köti le. Az azóta eltelt 15 évben több kiállítást szervezett - köztük Székesfehérváron, a Csók István Képtárban – Budapesten, Miskolcon és Svédországban is. Több, édesapja tiszteletére megjelent könyv kiadását kezdeményezte. Az idei Göteborgi Könyvvásáron mutatták be a Balassi Intézet által kiadott Örkény István: Egyperces novellák című kötetet Réber László illusztrációival. A grafikusművész lánya kérdésre válaszolva elmondta, további tervei között szerepel egy olyan kiállítás megrendezése édesapja azon alkotásaiból, amelyeket a családon kívül soha senki nem látott még. Ezek a vázlatok fantasztikus művészeti alkotások. „Édesapám állandó számkombinációkkal lottózott, annak reményében, hogy egyszer a nyereményből egy teljes kiállítást szervezzen. Most szeretném megvalósítani ezt az álmát.” – tette hozzá. A tanácskozás végén vetítették le Réber László három animációs filmjét (Autókor, Eldorádó, Az ember, a föld és az űr), majd a programhoz kapcsolódva a résztvevők megtekintették Fülöp Gyula – Lendvai Antal - Deák Péter közös alkotását a „Fejezetek a fehérvári animációs film történetéből 1. Avarok” (1987) című animációs filmet.
