Őskori szövőszék, amelyen „lenből szőtt köd” készült

Az alkotó hetek programja augusztus 9-től fafaragó és bőrös táborral folytatódik, a hónap utolsó hetében pedig a gyerektáborba várják az érdeklődőket.

Virággal szőtt falikép fogadja a Kézművesek Háza portáján a betérőket. A vidám, színes nemezből készült bábuk az ajtó melletti hordó tetején mosolyt csalnak az arcokra, és a házba belépve, helyiségről helyiségre járva az alkotói munka részesévé válik kicsit a látogató. A Fehérvári Kézművesek Egyesületének alkotó táborában három népi mesterség fortélyait sajátíthatják el a résztvevők.

A „tiszta szobában” a szövők éppen egy újabb technikával ismerkednek, kérdésekkel fordulnak az őket vezető művészhez, és megosztják egymással tapasztalataikat is. A középső szobában az alkotás csendje fogadja a belépőt. A gyöngyfűzők előtt az asztalon az elmúlt napokban készült nyakláncok, fülbevalók, gyűrűk „kiállítása” látható, míg kezükben tű és cérna, amellyel éppen gyöngyöt hímeznek. A ház végében a nemezelők éppen gyúrják, nyújtják, szappanozzák az alapot a ma születő rózsához, bábuhoz, palacktartóhoz.

Az udvaron „építkezés” zajlik: készül az őskori szövőszék. Mint azt az egyesület elnöke, Szenczi Jánosné elmondta, ez az eszköz, amely egy régi terv volt, közös munka eredményeként született. Az alapanyagot a „fások”, az agyagsúlyokat a fazekasok munkálták, és Landgráf Katalin textilművész tervei alapján készítették el. Az építésben is résztvevő textilművésztől megtudtuk, a régészeti leletek tanúsága szerint az ős- és az ókorban álló helyzetben készültek a szőttesek. Kilencezer évvel ezelőtt született az a szövetdarabka, amelyet Tájföldön találtak meg állatszőrből megszőve. A technika, az alapelv azóta sem változott, csak azok az eszközök fejlődtek, amelyekkel az ember dolgozott. Az őskori szövőszéken az összerakást követően elkezdődik a munka, amelyet bárki megtekinthet a Kézművesek Házában.