A városban előfordulnak a 70-80 éves vízvezeték is, azonban a legtöbb probléma a II. Világháború után lefektetett csövekkel van. Németh József a Fejérvíz Zrt üzemmérnökség vezetője példaként említette, hogy az Ady Endre utcában a múlt század 10-es években lefektetett öntöttvas fővezetékkel közel sincs annyi probléma, mint a 40 éves azbesztcement vezetékekkel. A cikkben arról is olvashat, hogy egykoron több híres fehérvári kút vizét palackozták is!
A városban előfordulnak a 70-80 éves vízvezeték is, azonban a legtöbb probléma a II. Világháború után lefektetett csövekkel van. Németh József a Fejérvíz Zrt üzemmérnökség vezetője példaként említette, hogy az Ady Endre utcában a múlt század 10-es években lefektetett öntöttvas fővezetékkel közel sincs annyi probléma, mint a 40 éves azbesztcement vezetékekkel.
Székesfehérváron évente 270-280 csőtörés van, melyek javítására több százmillió forintot költ a szolgáltató Fejérvíz. Egy-egy csőtörés megjavításának költsége akár az egymillió forintot is elérheti, ugyanis az útburkolat helyreállításának költségét is a társaságnak kell állnia. A legtöbb városi kezelésben lévő úthálózat alatti csőtörés elhárításának költsége egyébként 100-200 ezer forint között van. Németh József arról is beszélt, hogy összefüggés van a csőtörések és az útburkolat minősége között: a Mártírok útján az 1970-71-ben lefektetett azbesztcement vezeték ad a legtöbb munkát a szolgáltató karbantartóinak.
A csővezetékek készülhetnek öntöttvasból, ami bizonyítottan kiállja az idő próbáját, nagyon sok eternit, az-az azbesztcement cső van a városban, amik nem korrodálódnak, azonban az csőkötéseknél használt gumi tömítőgyűrű elöregedése okozhat csőtöréseket. Műanyag csövekből 30 éves a legrégebbi a városban, ezeknél nem tudni még pontosan, hogy mennyi ideig tartanak majd ki.
Székesfehérváron mintegy 400 kilométernyi vízvezeték rendszert tart karban a szolgáltató. Az ivóvizet pedig négy forrásból táplálják a városi hálózatba. A legtöbb víz Kincsesbányáról érkezik, de a saját kutak a Csóri, az Aszalvölgyi és a Sóstói is kiváló vizet szolgáltat. Érdekesség, hogy az Aszalvölgyi vízbázis 1912 óta szolgáltat ivóvizet Székesfehérváron.
Székesfehérvár a vizek városa
| A Rózsaligetben található Csitáry kút már csak egy azok közül a források, kutak közül, amik a századelőn még a város hírnevét öregbítették. A víz nagy kincsnek számított, ugyanis nem volt vezetékes hálózat, volt olyan idő amikor még hivatásos vízhordók vitték a vizet a Székesfehérváron. A századelőn azonban elindult a közműrendszer építése, így a híres kutak, ahol néha sokadalmak jöttek össze, kezdték elveszíteni népszerűségüket.
Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel, ami még ma is áll és a Királykút könyvtár működik benne.
Sokan megfordultak annak idején a kútnál, amit bizonyítanak a régi fényképek is, mivel kovácsműhely is volt mellette, ezek pedig általában forgalmas helyekre települtek. A vízhordás rendjét is szabályozta egykoron a város: délelőtt a Belváros, míg délután pedig a Felső- és Víziváros számára hordták a vizet. A hatóság állandó vízhordókat is alkalmazott. A Belvárosban néhány helyre be is vezették a vizet, azonban ez a 18. században nem volt túl gyakori. Zichy grófné a Belvárosi palotájába (ma Városháza) a víz bevezetéséért 400 forintot fizetett a városnak. 1911-13-ig mintegy 50 km-nyi vízvezetéket építettek Székesfehérváron. 1933-ban pedig megépítették a sóstói kutat is, ez egészítette ki a város vízellátását.
A kútfúrások következményeként megannyi híresen jó vizet adó forrást sikerült találni.
Székesfehérvár egykoron híres volt ásványvizeiről is. A századelőn ismert volt, Felmayer-gyári, Árpád-fürdői, a György és a Zsuzsanna forrás, illetve a strand környéki forrás. Ez utóbbinál melegvizet kerestek, azonban a máig jól ismert Csitáry vizet találták.
Egykoron palackozták is ezeket a vizeket. A mai Piac téren találkható bevásárlóközpont alatt egykoron közép Európa legnagyobb vastartalmú vizet szolgáltató kútja volt található, a bevásárló centrum építésénél ezt bebetonozták az építtetők, mondván, hogy nem megmenthető. Az Árpád-fürdő is eredetileg a természetes gyógyvizekre épült, a gyógyulni vágyók pihenése miatt építették hozzá annak idején a mára lebontott Árpád Szállót.
|
