Hétfőn tartották a 2015-ös Koronázási Szertartásjáték első próbáját a Vörösmarty Színházban. Ebből az alkalomból Dr. Szikora János színházigazgató-rendező az idei előadás újdonságairól beszélt és bemutatta a közreműködőket. A szereplők és alkotók a találkozást követően átsétáltak a Nemzeti Emlékhelyre, ahol az első rendelkező próba előtt királyaink előtt tisztelegve virágot helyeztek el az osszáriumon.
Augusztus 15-én és augusztus 16-án megelevenedik a múlt a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött és újra elhangzanak a középkori szertartáskönyvek szavai. Az idei előadás mégis más lesz, színházszerűbb és drámaibb mint az eddigiek. Az első próba előtt Dr. Szikora János rendező beszélt a helyszín és az előadás jelentőségéről a darab szereplőinek. „A szertartásjáték szellemileg három pilléren nyugszik. Az első a koronázás, mint szertartás megidézése, a második a Nagyboldogasszony Bazilika virtuális felépítése, a harmadik pedig az aktuális királyok alakjának megidézése.” – mondta el a rendező, aki arról is beszélt, hogy a három pólus milyen arányban valósul majd meg a színpadon. „Az első két koronázásban a hangsúly magán a szertartáson volt. Boldogok és büszkék voltunk arra, hogy egy alapos kutatómunka alapján előttünk volt a kép, hogyan is zajlott a koronázás, mint szertartás a középkorban. A szertartásjáték tulajdonképpen egy szentmise volt és a szentmise formája pedig magából a püspökszentelő liturgiából fakadt, ezt változtatták meg oly módon, hogy ez csakis a királyra legyen érvényes. Számunkra minden egyes mozzanat érdekes volt, úgy gondoltuk, hogy mindkét szertartásban megmutatjuk, elmagyarázzuk, mi miért van. Ezúttal továbblépünk. Most nem magyarázzuk el mi szimbólumrendszer mögöttes értelme, azért, mert maga a koronázás, mint szertartás ezúttal egy kicsit háttérbe szorul, hogy átadja a helyét két másik fontos mozzanatnak, ez pedig a templom virtuális felépítése illetve az aktuális király személyének megidézése.” – fogalmazott az előadás rendezője.
Szikora János hozzátette, hogy évről évre, amennyire a színpadtechnika engedi, egyre jobban szeretnék megidézni a hajdani bazilika körvonalait, architektúráját és onnantól kezdve már csak a nézők fantáziáján múlik, hogy érezzék a hatalmas boltíveket, amik a fejünk fölött a nyári éjszakában összeborulnak. A látványvilág régi, esszenciális elemei, így a korona és az oltár ezúttal is hangsúlyos lesz. Újdonság lesz viszont az a kapuzat, ami egyben a Nagyboldogasszony-bazilika bejárati timpanonjának illúzióját hivatott létrehozni, és megpróbálják a kaputornyok illúzióját is felépíteni harangokkal, harangjátékkal. A legmarkánsabb új elem az óriásbábuk szerepeltetése lesz.
Szikora János rendező bemutatta munkatársait is a szereplőknek. A dramaturg Matuz János, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida lesz, míg a látvány Szendrényi Éva munkája nyomán kel életre. A zeneszerző Horváth Károly a korábbiaktól eltérő zenei világot komponált, megőrizve a középkori autentikus hangzásvilágot, ugyanakkor számos olyan dinamikus, a mai kor füléhez közelebb álló zenét építve be a darabba, amitől számos mozzanata az előadásnak sokkal dinamikusabb, erőteljesebb lesz. Horváth Csaba az úgynevezett mozgásszínház legjelentősebb magyarországi képviselője lesz a koreográfus, akinek tudása a tánc elemeiből építkezik, de amit csinál, az mégsem tánc, hanem a mozgás nyelvén előadott dramatikus történet.
Könyves Kálmán személyiségéről, életéről is beszélt az előadás rendezője. „Könyves Kálmánnak hívjuk, ám valójában, miután fejére került a korona, többet ült a ló nyergében, mint az íróasztalnál. Szent Lászlóról tudjuk, hogy harcias vitéz volt. Könyves Kálmánról nem tudjuk ezt, mégis olyan haditetteket hajtott végre, ami még Lászlónak sem sikerült. Csatát csatára halmozott, uralkodása alá vonta az egész dalmát tengerpartot, küzdött az oroszokkal, az országon átvonuló és az országot pusztító keresztes hadakkal.” – mondta. A rendező szerint a király katonailag mozgalmas életében szellemileg is rendkívül jelentőset alkotott, magánélete azonban meglehetősen szerencsétlen volt. Könyves Kálmánt Egyed Attila formálja meg. Kálmán két feleségének alakítói Törőcsik Franciska – a nagy szerelmet képviselő szicíliai királylány – és Kerkay Rita – a második, szerencsétlen kimenetelű házasság felesége. A fiatal, kikapós, férjét megcsaló nő, akinek valószínűleg házasságon kívül született gyermeke miatt nagyon sok viszály született, Kálmán magánéletének legnagyobb keserűsége, tragédiája. Az ármánykodó testvért, Álmost a fehérváriak számára ismert Száraz Dénes alakítja majd, Mihályi Győző pedig a koronázó érsek lesz a darabban.
A próba résztvevői a szereplőkkel és az alkotókkal a találkozást követően átsétáltak a Nemzeti Emlékhelyre, ahol az első rendelkező próba előtt királyaink előtt tisztelegve virágot helyeztek el az osszáriumon. Az eseményen Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatát Róth Péter alpolgármester képviselte.
