-
Résnyi éden
Történelmünkről, Istenről és a hitről, születésünk és életünk rejtelmeiről szólnak dr. Wilhelm Ottó „Résnyi éden” című kötetének versei: a könyvet csütörtök este Bakonyi István irodalomtörténész mutatta be a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.02.19. -
Február a könyvtárban
Ezen a héten a kicsiket a Budai Úti Tagkönyvtárban Kerekítő, Mondókázó várja Nagyné Váti Zsuzsannával, míg az önismeretre vágyó felnőttek Borostyán Judit jógaoktató Csakrák és Önismeret 1. című előadásán vehetnek részt a Zsolt Utcai Tagkönyvtárban. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.
2026.02.19. -
Tűz és vér
Két hétig az Óbudai Egyetem ad otthont Wilhelm Ottó vándorkiállításának. Az érdeklődők 19 tablón a költő versein és illusztrációin keresztül ismerhetik meg hazánk sorsfordító történelmi eseményeit.
2026.02.19. -
A magyar széppróza napja
A Vörösmarty Társaság felolvasóesttel ünnepelte a Magyar Széppróza Napját. A Kossuth utcai rendezvényen a társaság tagjai novellákkal köszöntötték Jókai Mór születésnapját.
2026.02.19.
Mecsetet keresnek a régészek Fehérvár előbástyájában, Csókakő várában
A régészek reményei szerint még ezen a nyáron előbukkanhatnak annak a török mecsetnek az alapjai, melyre a híres török világutazó, Evlia Cselebi leírásaiban találtak utalást. Ezekre a leírásokra és egy 1690-es évekből származó térképre alapozva kezdődött meg a feltárás július elején. Talán még a nyáron előbukkannak a mecset alapjai, de szép számmal kerültek elő használati tárgyak is.
KÉPGALÉRIA az ásatásról!
KÉPGALÉRIA az ásatásról!
2008.07.29. 07:57 |
A régészek reményei szerint még ezen a nyáron előbukkanhatnak annak a török mecsetnek az alapjai, melyre a híres török világutazó, Evlia Cselebi leírásaiban találtak utalást. Ezekre a leírásokra és egy 1690-es évekből származó térképre alapozva kezdődött meg a feltárás július elején. Talán még a nyáron előbukkannak a mecset alapjai, de szép számmal kerültek elő használati tárgyak is. KÉPGALÉRIA az ásatásról!

Hatházi Gábor a híres török világutazó, Evlia Cselebi 1663-ban készült történeteiben olvasott először arról, hogy a csókakői várban török mecset lehetett. Egészen pontosan arról írt Cselebi, hogy a várban járva hallotta a müezzin énekét. Hatházi Gábor hitte is meg nem is ezt az állítást, lévén Cselebi állítólag szeretett túlozni útibeszámolóiban.
Később azonban a karlsruhei levéltárban az 1690-es évekből származó térkép került a kutató kezébe, ezen a váralaprajzon pedig pontosan bejelölték a mecset helyét az alsóvárban. Van még egy hivatkozás, ami megerősítette a régészt ásatásai sikerében: egy 17. századból származó zsoldlista, amin szintén szerepel egy müezzin említése, aki fizetést kapott.

Mindezen adatokra alapozva kezdődött meg a feltárás, amit a régészcsoport ott folytat, ahol tavaly abbahagyott. Kovács Gyöngyi a külső várfalnál kelet felé mutatja az irányt, ahonnan a felsővárból leomlott törmeléket elszállítják, mintegy hatméteres sziklás, kőtörmelékkel borított sávot akarnak egy hónap alatt megtisztítani.
A kőhalmok alól reményeik szerint előbukkan a 15. századi agyagágyba épített törökkori kövezett járószint is, ami a Kaputoronytól vezet a bejáraton kereszül az eredeti feljáróig, amit szintén az elkövetkező négy hétben szeretnének kibontani. A legnagyobb szenzációnak mindemellett azt tartanák, ha előbukkanna július végére a mecset alapja. További források az 1618 és az 1643-as évekből egyébként az alsóvár esetében gazdag leletanyagról tanúskodnak: pincékről, kazamatákról, műhelyekről, kaszárnyaépületekről, istállókról tesznek még említéseket.

Hatházi Gábor a híres török világutazó, Evlia Cselebi 1663-ban készült történeteiben olvasott először arról, hogy a csókakői várban török mecset lehetett. Egészen pontosan arról írt Cselebi, hogy a várban járva hallotta a müezzin énekét. Hatházi Gábor hitte is meg nem is ezt az állítást, lévén Cselebi állítólag szeretett túlozni útibeszámolóiban.
Később azonban a karlsruhei levéltárban az 1690-es évekből származó térkép került a kutató kezébe, ezen a váralaprajzon pedig pontosan bejelölték a mecset helyét az alsóvárban. Van még egy hivatkozás, ami megerősítette a régészt ásatásai sikerében: egy 17. századból származó zsoldlista, amin szintén szerepel egy müezzin említése, aki fizetést kapott.

Mindezen adatokra alapozva kezdődött meg a feltárás, amit a régészcsoport ott folytat, ahol tavaly abbahagyott. Kovács Gyöngyi a külső várfalnál kelet felé mutatja az irányt, ahonnan a felsővárból leomlott törmeléket elszállítják, mintegy hatméteres sziklás, kőtörmelékkel borított sávot akarnak egy hónap alatt megtisztítani.
A kőhalmok alól reményeik szerint előbukkan a 15. századi agyagágyba épített törökkori kövezett járószint is, ami a Kaputoronytól vezet a bejáraton kereszül az eredeti feljáróig, amit szintén az elkövetkező négy hétben szeretnének kibontani. A legnagyobb szenzációnak mindemellett azt tartanák, ha előbukkanna július végére a mecset alapja. További források az 1618 és az 1643-as évekből egyébként az alsóvár esetében gazdag leletanyagról tanúskodnak: pincékről, kazamatákról, műhelyekről, kaszárnyaépületekről, istállókról tesznek még említéseket.