Mátyás királyra emlékeztek Székesfehérváron

Ötszázötven évvel ezelőtt Budán, a Duna jegén a magyar köznemesség királlyá választották az akkor 15 éves Hunyadi Mátyást, aki a reneszánsz korszak "hallatlanul tehetséges" embere, kulturális mecénás is volt. Mátyás király megkoronázására szombaton az I. András lovagrend mellett a város alpolgármestere dr. Csapó Csilla és a megyegyűlés elnöke dr. Balogh Ibolya is megemlékezett a Mátyás emlékműnél. A lovagrend tagjai az Országalmától meneteltek az emlékműig, ahol közösen megkoszorúzták a király szobrát.

KÉPGALÉRIA - Mátyás királyra emlékeztek a lovagok Székesfehérváron!

 Mátyás király korában Magyarország Európa egyik vezető hatalma volt. Mátyás király Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Vitéz János irányításával humanisták nevelték. A magyaron kívül latinul, németül és csehül beszélt. Műveltsége meghaladta a korabeli főurak műveltségét.



 Mátyás uralkodása alatt a központi hatalom megerősítésére törekedett. A maga számára biztosította a vámszedés jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. Pénzügyi reformot hajtott végre, újjászervezte az adórendszert, s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. A nádor hatáskörét kiterjesztette, új központi hivatalokat állított fel.
Külpolitikája


 Külpolitikáját meghatározták a törökökkel vívott folyamatos harcai. Szinte évente hadat viselt ellenük. Törökellenes terveihez Nyugat-Európától nem kapott kellő segítséget, ezért Magyarországot erős birodalommá fejlesztve akart a megfelelő anyagi erő birtokába jutni. Megszerezte a cseh királyi címet, meghódította Morvaországot, Sziléziát. Bécs, Bécsújhely, Stájerország és Karintia ellen is hadba indult, de sikerei csak átmenetiek voltak.
Az utódlás kérdése

 Mivel második házasságából, Aragóniai Beatrixtól nem született gyermeke, élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt.
Mátyás a művészetpártoló

 Mátyás király bőkezűen pártfogolta művészeteket és tudományt. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, s ezzel is elősegítette a reneszánsz építő- és díszítőművészet magyarországi fejlődését. Kiemelkedő jelentőségű volt hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana).