-
Hamvazószerda
A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
2026.02.18. -
Tűz és vér /Történelem és költészet
A tavaly októberben bemutatott, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet által inspirált, verses gigaposzterek, amelyek hazánk történelmének sorsfordító eseményeit elevenítik fel, keddtől az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának „K” épületében láthatóak, ahol szeretettel várják a nagyközönséget a tárlat megismerésére.
2026.02.17. -
Fecsegő Dolhai Attilával
Folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. A találkozón Dolhai Attila a Vörösmarty Színház igazgatója volt Silye Sándor vendége.
2026.02.17. -
Lélekablak - A szabadság ára
Kivételes visszatekintés részesei lehettek a Városháza Dísztermébe látogató irodalombarátok. Rékasi Károly előadásában az emigrációba kényszerített Márai Sándor gondolatait ismerhették meg.
2026.02.17.
Leidenfrost tünemény a Csók István Képtárban
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
2012.03.30. 08:43 |
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
Ha megfigyeljük egy villanyrezsón a vízcsepp mozgását, azt tapasztalhatjuk, hogy szabályos sokszögű alakzatok formálódnak a saját gőzpárnáján lebegő buborékból. Háromszög, négyszög, pentagramma, oktagramma, heptagramma vagy enneagramma, és így tovább, a geometriából ismert szabályos alakzatok, melyek különböző kultúrák szimbólumaiként is gyakran megjelennek. Július Gyula az ilyen, a fizika körébe tartozó, de mindennapjainkban gyakran előforduló jelenségeket használja fel munkáiban. Olyan tüneményeket tanulmányoz kísérleteiben, melyek a természet működéséről szolgáltatnak meglepő adatokat, és indítanak el gondolatokat bennünk.
