-
Szent István Városa
Ismét megrendezik a 2013-ban indított Szent István Városa V. Nemzetközi Kórustalálkozó és Minősítő Hangversenyt. A koncertek május 11-én, szombaton 16 órakor kezdődnek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola dísztermében.
2024.05.06. -
Kedden zárul az előadássorozat
Utolsó alkalmához érkezik dr. Szücsi Frigyes régész-történész előadássorozata, az Avarokról magyaroknak. A Fejér Vármegyei Múzeumegyesület és a Szent István Király Múzeum szervezésében ezúttal a Csákberény-Aratószérűn elhelyezkedő temetőrészlet ásatásának eredményeit mutatják be.
2024.05.06. -
Ami én vagyok
Ami én vagyok címmel országjáró koncertsorozatának első estéjén a Köfém Művelődési Házban lépett fel Miller Zoltán. A népszerű színművész társával Vágó Bernadettel pályafutásának emlékeit hozta el Fehérvárra.
2024.05.06. -
Kiállítás a szakkörök munkáiból
ASZAKKÖR program keretében nyílt kiállítás a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárban. A tárlaton az intézmény népi bútorfestés és natúrkozmetika tematikájú szakköreinek munkáit láthatják az érdeklődők május 31-ig.
2024.05.06.
Leidenfrost tünemény a Csók István Képtárban
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
2012.03.30. 08:43 |
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
Ha megfigyeljük egy villanyrezsón a vízcsepp mozgását, azt tapasztalhatjuk, hogy szabályos sokszögű alakzatok formálódnak a saját gőzpárnáján lebegő buborékból. Háromszög, négyszög, pentagramma, oktagramma, heptagramma vagy enneagramma, és így tovább, a geometriából ismert szabályos alakzatok, melyek különböző kultúrák szimbólumaiként is gyakran megjelennek. Július Gyula az ilyen, a fizika körébe tartozó, de mindennapjainkban gyakran előforduló jelenségeket használja fel munkáiban. Olyan tüneményeket tanulmányoz kísérleteiben, melyek a természet működéséről szolgáltatnak meglepő adatokat, és indítanak el gondolatokat bennünk.