-
Zárva lesznek a kiállítóhelyek
Az extrém kánikula miatt június 27-e, szombattól június 30-a, keddig a Szent István Király Múzeum minden kiállítóhelye zárva tart. Az első nyitási nap július 1-je, szerda. A TOTUS TUUS kiállításra június 30-ra, keddre meghirdetett garantált tárlatvezetés is elmarad. A SZIKM kéri a múzeumlátogatók megértését.
2026.06.26. -
Igazán nők!
Csütörtök este megérkezett Székesfehérvárra az egyik legkülönlegesebb nyárindító koncert. A Bartók Béla téren újra színpadra állt az Igazán Nők! – az a produkció, amely a budapesti sikerek után végre hazatért, hogy a fehérvári közönséggel együtt indítsa a nyarat.
2026.06.26. -
Virágálom és más...
Zsólyom Zsuzsa festőművész képeiből nyílt kiállítás a Krajczáros Art Galleryben. Az alkotó munkáit a természet, a Bükk és a színek varázsa inspirálták.
2026.06.26. -
Igazán nők!
A Bartók Béla tér adott otthont az Igazán Nők koncertnek. Az estén Fehér Adrienn, Jónás Andrea, és vendégeik Füredi Nikolett és Tunyogi Bernadett lépett fel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében.
2026.06.26.
Leidenfrost tünemény a Csók István Képtárban
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
2012.03.30. 08:43 |
Július Gyula képzőművész Leidenfrost-tünemény című kiállítása látható április 6-tól a Csók István Képtárban. A tárlatot Ligetfalvi Gergely esztéta nyitja meg 18 órakor. A kiállítás megtekinthető június 3-ig, hétfőn 13–18 óráig, keddtől vasárnapig 10–18 óráig. Johann Gottlob Leidenfrost német tudósról nevezték el azt az általa elsőként 1756-ban leírt jelenséget, mely a forró vaslapon szaladgáló vízcseppel történik.
Ha megfigyeljük egy villanyrezsón a vízcsepp mozgását, azt tapasztalhatjuk, hogy szabályos sokszögű alakzatok formálódnak a saját gőzpárnáján lebegő buborékból. Háromszög, négyszög, pentagramma, oktagramma, heptagramma vagy enneagramma, és így tovább, a geometriából ismert szabályos alakzatok, melyek különböző kultúrák szimbólumaiként is gyakran megjelennek. Július Gyula az ilyen, a fizika körébe tartozó, de mindennapjainkban gyakran előforduló jelenségeket használja fel munkáiban. Olyan tüneményeket tanulmányoz kísérleteiben, melyek a természet működéséről szolgáltatnak meglepő adatokat, és indítanak el gondolatokat bennünk.
