Nem kötelezettség, de a város amiben tudja segíti a külterületi ingatlanokat

Egy belterületi építési telek nagyságrendekkel többe kerül, mint egy külterületi. Nem véletlenül, hiszen a belterületi telkek infrastrukturális ellátottsága is sokkal jobb nem is beszélve az úthálózatról és annak burkolatáról.

"Törvényileg nincs feladata az önkormányzatnak a külterületi ingatlanokkal kapcsolatban, de tárgyaluk a városvezetéssel arról, hogy több ütemben megpróbáljunk segíteni az ott élőket. Sokan építkeztek külterületen, gyakran építési engedély nélkül. Sok dolgot kell tisztázni: például nincsenek rendezve az utak tulajdonviszonyai, de sorolhatnám tovább a problémákat. Első lépcsőben szeretnénk az Iszkaszentgyörgyi út mellett egy szakaszon a közvilágítást megoldani, és elkészíteni az ivóvíz-gerincvezeték terveit. A Depóniával is tárgyaltunk a hulladékszállításról azokban az utcákban, amelyek önkormányzati tulajdonúak: a tervek szerint ezekben hamarosan elkezdenék a szállítást zsákos megoldással." – mondta Szigli István, zártkertekkel, külterületi lakott helyekkel foglalkozó tanácsnok, Feketehegy-Szárazrét önkormányzati képviselője.

Mint mondta vitatott kérdés a Kőrösi út déli részének problémája is, ahol befejezték a gáz gernicvezeték építését. Előtte mart aszfaltos burkolat volt, és a vezetéképítés kárt okozott az infrastruktúrában. Többen aszfaltozást szeretnének, de jelenleg is van közel kilencven szabad telek az utcában, ahol számos helyen már elkezdődtek az építkezések. Számítások szerint negyven-ötven további gázbekötés várható, ami azt jelenti, hogy ha előbb megépítenék az utat, akkor ennyiszer kellene felbontani az új aszfaltot az új bekötéseknél. Éppen ezért az utca hetven-nyolcvan százalékos beépítettségnél lesz érdemes elvégezni egy ilyen beruházást a közművek telkekre való bevezetése után.

A zártkertekről

A zártkert voltaképpen egy elavult fogalom, ami mára már meg is szűnt. A telekkönyvi nyilvántartások szerint régen három kategória létezett: belterület, külterület, zártkert. Utóbbiba tartoztak például a településhez tartozó nyaralók, gyümölcsösök, pincék, a gazdasági, illetve pihenő célú ingatlanok. A 70-es évektől egyre gyakrabban kezdték hétvégi telekként használni ezeket és kisebb-nagyobb házakat építettek rá. 1994-ben a zártkert kategóriát hivatalosan megszüntették, a zártkerteket pedig a külterületekhez sorolták. Ez azért fontos kérdés, mert a kültelki ingatlanok beépíthetősége jellemzően 3%, a zártkertekbe épített házaknak a minősítése pedig gyakran gazdasági épület, miközben sok esetben szemmel láthatólag lakóházak.