Közösen ünnepelt Március 15-én Fejér megye és Székesfehérvár

 Vasárnap délelőtt a borongós idő ellenére több százan gyűltek össze a Petőfi téren Székesfehérvár és Fejér megye közös Március 15-i ünnepségén. A korabeli magyar sajtóban megjelent írások alapján összeállított ünnepi műsort a Vörösmarty Színház művészei vitték színpadra, majd a megyegyűlés elnöke dr. Balogh Ibolya és a város polgármestere Warvasovszky Tihamér mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után a Fehérvári Huszárok tartottak lovasbemutatót a téren.
KÉPGALÉRIA
2009.03.15. 13:49 |
 Vasárnap délelőtt a borongós idő ellenére több százan gyűltek össze a Petőfi téren Székesfehérvár és Fejér megye közös Március 15-i ünnepségén. A korabeli magyar sajtóban megjelent írások alapján összeállított ünnepi műsort a Vörösmarty Színház művészei vitték színpadra, majd a megyegyűlés elnöke dr. Balogh Ibolya és a város polgármestere Warvasovszky Tihamér mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után a Fehérvári Huszárok tartottak lovasbemutatót a téren.
KÉPGALÉRIA


 ”Talpra magyar, hí a haza!” – kezdete ünnepi beszédét a város polgármestere. Felidézte többek között a Március 15-i követeléseket: „…legyen béke, szabadság, függetlenség, egyetértés!” Március 15 a szabadságot jelenti, a magyar szabadság születésnapját –emelte ki. „1848 márciusában képes volt összefogni a főnemes és konzervatív Batthyány, a liberális Kossuth, a plebejus és radikális Petőfi és a baloldali Táncsics egyetlen cél érdekében, amit úgy hívunk Haza.”
Arról is beszélt a város polgármestere, hogy „akkor erős egy nemzet, ha van közös cél, ami összefogja. Ez a történelmi egyet akarás erőt és reményt ad a jövőben is. Ma is az a kérdés, hogy van e elég erőnk, bátorságunk szembenézni a kihívásokkal és felelősség bennünk, hogy megóvjuk hazánkat. Kell, hogy legyenek olyan nemzeti ügyek, melyekkel mindannyian egyetértünk, amiért együtt tudunk küzdeni a hétköznapokon is.”

 A megyegyűlés elnöke dr. Balogh Ibolya beszédében párhuzamot vont a 48-as közállapotok és a mai magyar közéleti válság között. „A kormány ma semmibe veszi az Alkotmánybíróságot az ellenzéket és a polgárokat is, mindeközben retteg a választásoktól és maga helyett legszívesebben a népet váltaná le. Ma is, mint 1848 márciusában, új útra, új irányra és új emberekre van szükség, radikális változásokra az önző politika helyett.” – mondta.