A „Farkasszélben – Requiem a Don Hőseiért” című könyvet ismerhették meg kedden az érdeklődők a Városháza Dísztermében. A hiánypótló kötet Bobory Zoltán szerkesztésében verseken, novellákon és fotókon keresztül mutat be egy összegzést a második világháború hatásáról, ami már az életnek szól. Többek között Serfőző Simon, Csoóri Sándor, Bella István, Csanádi Imre, Utassy József, Nagy Gáspár, Ágh István és Bokros János írásait is olvashatjuk a könyvben.
A második világháborúról egyre több visszaemlékezés lát napvilágot, dönt meg tabutémákat, ad a történészek és a magyar történelemért felelősen érdeklődők kezébe hiteles olvasnivalót. Ezek egyike a Vörösmarty Társaság és a Doni Bajtársak Kegyeleti Szövetsége által most kiadott „Farkasszélben – Requiem a Don Hőseiért” című kötet is, amelynek ünnepélyes bemutatójára kedden tartották a Városháza Dísztermében.
A kötetbemutatón Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője a Don hőseiről szólva elmondta, hogy a háború után évtizedekig a hallgatás, elhallgatás kísérte halálukat. „Akikért még a háborús években az Alföldön és a Dunántúlon lámpák virrasztottak könyörgőn Istenhez, negyven évig fullasztó beletörődés némította még emléküket is a behúzott nyakú kushadó nép lelkében. Lassan ébredünk? Nehezen nézünk szembe a múlttal? Zarándoklat a Don kanyarba, kereszt az urivi dombtetőn, a doni kápolna emlékmiséi. Most pedig ezzel a kötettel egy irodalmi emlékmű épült.” – fogalmazott Vargha Tamás, aki szerint át kell adnunk a múlt tanulságait a jövőnek, hogy megmentsük magunkat és megmentsük utódainkat. „De mintha még mindig kevés szó esne a doni hősökről az iskolákban. Tiszteli a jövő nemzedék a hősöket? Kutatja tragédiájuk okait és következményeit? Ennek a könyvnek a lapjain ott bújik a kérdéseinkre a válasz.” – tette hozzá.
Cser-Palkovics András polgármester szerint a kötet rávilágít arra, milyen sok család csonkult meg, hányan veszítették el szeretteiket, úgy hogy közben még igazán szólni sem lehetett erről, emlékezni sem volt szabad a tragédiára. „De valljuk be őszintén, hogy a rendszerváltozás óta sok év eltelt és nem érzem úgy, hogy ezt a hiányt pótoltuk volna. Mert az, hogy 1990 előtt mi történt, azt még ha nem is fogadjuk el, de értjük. De, hogy az óta mi történt, vagy mi nem történt meg ebben a kérdésben, az sokkal inkább elgondolkodtató.” – fogalmazott. „Ezek a katonák elmentek a haza védelmében és nem tértek többé vissza, vagy ha haza is jöttek kevesen, ők sem teljes emberként testi és lelki értelemben. Majd utána még a tiszteletet sem kapták meg hosszú évtizedeken keresztül.” – emelte ki Székesfehérvár polgármestere, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a város joggal és okkal mondja azt, hogy katonaváros, de mindig emlékeztetni kell magukat arra is, hogy ez milyen kötelességekkel és felelősséggel jár számunkra.
Az esten Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke beszélgetett a hiánypótló kötet a szerkesztőjével, Bobory Zoltánnal. A könyv irodalmi alkotásokon és fotókon keresztül mutat be egy összegzést a háború hatásáról, ami már az életnek szól. Verseken és novellákon keresztül a magyar irodalom legnagyobbjainak emlékező írásait olvashatjuk, köztük azokét, akik Székesfehérvárt, vagy Fejér megyét reprezentálva beszéltek akkor is, amikor az tiltva volt. Olvashatjuk így többek között Serfőző Simon, Csoóri Sándor, Bella István, Csanádi Imre, Utassy József, Nagy Gáspár, Ágh István, Juhász Ferenc, Sinka István, Bokros János, Zalán Tibor, Mécs László írásait.
