2. Kultúra

Felavatták Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktábláját az Országzászló téren

Újabb domborművel gazdagodott a Székesfehérvári Múzeumi Panteon. Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktábláját szombaton délelőtt avatták fel. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán őrzi az alkotás az egykori kolléga emlékét, munkásságából pedig egy kamarakiállításon kapnak ízelítőt az érdeklődők.
2015.11.21. 13:23 |
Újabb domborművel gazdagodott a Székesfehérvári Múzeumi Panteon. Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktábláját szombaton délelőtt avatták fel. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán őrzi az alkotás az egykori kolléga emlékét, munkásságából pedig egy kamarakiállításon kapnak ízelítőt az érdeklődők.
KÉPGALÉRIA Pesovár Ferenc emléktáblájának avatásáról

Az ünnepi köszöntőt követően került sor a Nagy Benedek szobrászművész által készített dombormű leleplezésére, melyet Botos Józseffel közösen avatott fel Székesfehérvár polgármestere. 
Rengeteg ismerős és tisztelő eljött az Országzászló téri múzeumépülethez, hogy részt vegyen a néprajzkutató emléktáblájának avatásán. Még szülővárosa, Herend polgármestere is itt volt az ünnepségen. A résztvevőket Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte, aki azt emelte ki, hogy minden közösség életében fontos a tradíciók őrzése és azok minél szélesebb körű megismertetése.

A mohai Tikverőzés hagyományának megismertetőjeként emlékeznek talán a legtöbben Pesovár Ferencre. Felfedezte és segített megőrizni ezt a télűző, farsangi népszokást. Fejér megyei és erdélyi gyűjtései nemcsak helyben, hanem az egész országra kiterjedően máig nagyon jelentősek a néptánc-, a népzene- és a népdalkincsre vonatkozóan – fogalmazott Lukács László, a Székesfehérvári Múzeumi Panteon ötletgazdája.
Pesovár Ferenc 1957-től haláláig volt a múzeum néprajzosa, osztályvezetője, miközben az akkori Alba Regia Táncegyütteshez is ezer szállal kötődött. Székesfehérvár polgármestere avató beszédében kitért arra, mennyire fontos a Szent István Király Múzeum a város életében. Ehhez az intézményhez azonban – bár kell, de nem elég – az infrastruktúra. Kell hozzá az alkotó és törekvő ember, amilyen Pesovár Ferenc is volt.
„Elég csak körbe nézni, mennyien eljöttek a mai ünnepségre. Vannak itt táncosok, vannak népzenészek, vannak tudós emberek, múzeumi kollégák és vannak tisztelők. Õk nemcsak jeles alkalmakkor, hanem a mindennapokban is továbbviszik Pesovár Ferenc örökségét. Mindannyian tiszteljük őt, alapvetően azért, mert olyan tudományos munkát végzett, ami már akkor is hiánypótló volt. Nélküle nem lenne meg a néptáncról, a népzenéről, sok népi hagyományról az a tudásunk, amivel ma rendelkezünk. Fájdalmas belegondolni, hogy mi lett volna, ha nem ilyen fiatalon vesztjük el, hanem még hosszú évtizedekig gyarapíthatta volna közös értékeinket.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András.

Az Alba Regia Táncegyüttes abból az utókornak megmentett „anyagból” adott ízelítőt, amely Pesovár Ferenc gyűjtésének köszönhetően őrződött meg az egykori hagyományokból. A Tilinkó zenekarral közösen énekelték el a néprajzkutató közös nótáját – megénekeltetve a népes közönséget is -, valamint egy legényes tánccal tették még emlékezetessé az ünnepséget az Albások.
A múzeum Országzászló téri épületének utcai homlokzatán található Székesfehérvári Panteonban korábban Marosi Arnold, Weöres Sándor és Fitz Jenő múzeumigazgatók, valamint Gunda Béla néprajzprofesszor emléktábláját helyezték el. A Szent István Király Múzeum, az Alba Regia Táncegyüttes, valamint a Pesovár Ferenc Alapítvány kezdeményezésére, a város támogatásával immár Pesovár Ferenc domborműve is kikerült a nagy elődök közé. Az Országzászló téri múzeumépületben most kamarakiállítás mutatja be a néprajzkutató műveit, munkásságát.
 

Kultúra

Összes

  1. Az 1988-as Szent István Évről

    Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.

    2026.02.13.

  2. Vers a parton február 16-án

    Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

    2026.02.13.

  3. A javítóintézet krónikája

    A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.

    2026.02.13.

  4. Újraindul a Partitúra

    Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.

    2026.02.13.