Csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel Fehérvár az Árpád-korban című konferenciára várták az érdeklődőket a Városháza Dísztermébe. A konferenciát Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója vezette le. A tudományos délelőttön az Árpád-kori Székesfehérvárról, annak gazdasági életének jogi hátteréről, valamint a királykoronázásokról kaphatott érdekes információkat a hallgatóság.
A 2014-es székesfehérvári Királyi Napok alkalmából nagyszabású történelmi konferenciát szerveztek szerda délelőtt a Városháza Dísztermében. Székesfehérvár a magyar történelem egyik, ha nem a legkiemelkedőbb központja. A városban több évszázadon át koronázták meg törvényes uralkodóinkat, illetve ez volt a királyok temetkezési helye is. Ezen kívül több fontos törvényt is Fehérváron bocsátottak ki, például a II. András által kiadott 1222-es Aranybullát, amely rögzítette a nemesség kiváltságos státuszát és jogait.
A tudományos konferencián elsőként dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket. „Amikor megkezdtük a felkészülést a 2014-es Székesfehérvári Királyi Napokra, úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne egy keretet adni a rendezvényeinknek. Lélekben és szellemben is felkészülhetünk arra az ünnepre, amely Székesfehérvár számára a legfontosabb az év során. Igyekezetünk meghívni a tudományos élet munkatársait, hogy segítsenek nekünk ebben a felkészülésben” – mondta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András.
A rendezvényen dr. Cseri Miklós, kultúráért felelős helyettes államtitkár is megjelent. Ünnepi beszédében méltatta Szent István városát, amely rendkívüli helyet foglal el kulturális örökségünkben. Mint mondta, a romjaiban is impozáns Nemzeti Emlékhely a középkori magyar államiság, és az Európához való csatlakozás tekintetében egyaránt nagyon fontos központ. A város alapításától kezdve 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma, valamint számos uralkodó temetkezési helye volt itt. Az itt nyugvó Szent István király és Szent Imre herceg sírjaihoz egykor tízezrek zarándokoltak, emellett a székesfehérvári Bazilika volt sokáig a koronázási jelvények őrzője és az országgyűlések gyakori helyszíne. Dr. Cseri Miklós kiemelte, hogy e rendkívüli teljesítmény érdemes arra, hogy azt a magyar utókor ismerje, és hagyományát ápolják. Ennek tudatában határozott úgy Magyarország Kormánya egy évvel ezelőtt, hogy Székesfehérvár Önkormányzatának kezdeményezésére életre hívja az Árpád-ház Programot. Mint fogalmazott, a program segítségével komplex alprogramok útján az Árpád-ház kulturális örökségével kapcsolatos kutatások új lendületet kaphatnak, s az ország ezeknek az ismeretek segítségével készülhet fel 2022-re, az Aranybulla kiadásának 800., illetve 2038-ra, Szent István Király halálának 1000. évfordulójára.
A konferencia levezető elnöke, Fodor Pál, DSc, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint ezzel a konferenciával Székesfehérvárt, mint államunk, nemzeti közösségünk, múltunk egy szent helyét próbáljuk meg visszaemelni oda, ahonnan a sorscsapások és a tudatos emberi rombolás kivetette onnan. Fodor Pál véleménye szerint újra fel kell építeni egy sarokpontot, amelyre a jövő nemcsak profán, hanem spirituális, szellemi országa fölépíthető legyen. Nézetei alapján Székesfehérvárnál alkalmasabb sarokpont aligha képzelhető el Magyarországon.
A konferencián három előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Elsőként Zsoldos Attila, az MTA BTK Történettudományi Intézet akadémikusa tartott előadást az Árpád-kori Székesfehérvárról. A település históriája minden nehézség nélkül beleilleszthető abba a modellbe, amely a többi, már a korszakban városi jellegűvé fejlődő helység történetének is kereteket szabott, ugyanakkor a helyi sajátosságokat Székesfehérvár esetében még különlegesebbé teszi az a szoros kapcsolat, amely a települést az Árpádok dinasztiájához fűzte. Ezt követően Weisz Boglárka, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa: A középkori Székesfehérvár gazdasági életének jogi hátteréről címmel adott ismertetést. A megjelentek betekintést nyerhettek a középkori Fehérvár legfontosabb kiváltságaiba, így a lerakat jogba és a szabad vásártartásba is. Végül Skorka Renáta, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a fehérvári királykoronázások részleteibe avatta be a Városházi programon résztvevőket.
