-
Kedden zárul az előadássorozat
Utolsó alkalmához érkezik dr. Szücsi Frigyes régész-történész előadássorozata, az Avarokról magyaroknak. A Fejér Vármegyei Múzeumegyesület és a Szent István Király Múzeum szervezésében ezúttal a Csákberény-Aratószérűn elhelyezkedő temetőrészlet ásatásának eredményeit mutatják be.
2024.05.06. -
Tárlatvezetés - Az ókori Kína kincsei
A teltházzal zajló korábbi tárlatvezetések után a Szent István Király Múzeum újra tárlatvezetéseket szervez Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok kora című kiállításon. Az érdeklődők májusban is két alkalommal vehetnek részt a vezetéseken, előzetes regisztráció után.
2024.05.06. -
Királykúti esték
Kozáry Ferenc színművész volt a Királykúti esték vendége. A Vörösmarty Színház népszerű művésze Bakonyi István kérdéseire engedett bepillantást mindennapjaiba.
2024.05.03. -
Színházi nyár Fehérvárcsurgón
Az idei nyár sem telik el színház nélkül Fehérvárcsurgón. A szervezők júniusban, júliusban és augusztusban is izgalmas darabokkal készülnek.
2024.05.02.
Egy kocsma város - egy ottmaradt Magyarország városszéli pontjai
A József Attila Kör és Czinki Ferenc közös kötetterve, az "Egy kocsma város" támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiuma pályázatán. A kötet augusztus végén jelenik meg. Czinki Ferenc riportnak álcázott szépirodalmi tárcáival és Arany Gold Zoltán, illetve Oláh Gergely Máté fotóival.
2014.05.27. 12:40 |
A József Attila Kör és Czinki Ferenc közös kötetterve, az "Egy kocsma város" támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiuma pályázatán. A kötet augusztus végén jelenik meg. Czinki Ferenc riportnak álcázott szépirodalmi tárcáival és Arany Gold Zoltán, illetve Oláh Gergely Máté fotóival.
Az Egy kocsma város című sorozat szövegei az irodalmi és az újságírói műfaj között helyezkednek el. Olyan, riportnak álcázott szépirodalmi tárcák, amelyek tartalmaznak valós és fikciós elemeket is. Így mutatják be egy fiktív város (valójában Székesfehérvár) egyes városrészeit és azok máig elő, de a város ipari múltjához ezer szállal kötődő közösségi tereit, találkozási pontjait: a városszéli presszókat, kocsmákat.
A magyarországi rendszerváltás, tehát a tervgazdasági világ megszűnése után az iparterületek funkciója megváltozott. Néhány üzem tovább élt vagy átalakult, de a munkások számára épített méretes lakótelepek kiszolgáló intézményei, művelődési házak, színházak, mozik, étkezdék, presszók jelentős része kihasználatlanná, lakatlanná vált. A lakótelepek lakossága részben kicserélődött, ám az ezeken a területeken élők máig úgy érezhetik: mindennapjaikat egy elmúlt rendszer díszletei között töltik. Ezekben a díszletekben pedig folyamatosan ott él a múlt, és újra is termelődik a múlt. Az Egy kocsma város szövegei egy ottmaradt Magyarország városszéli pontjait mutatják be, olyan városszéli presszókat, kocsmákat, amelyeket a városlakók nagy része nem ismer, javarészt a helyi közösség látogatja csak; egy történelmi város ipari külterületeinek tervgazdasági mementóit.
Hogy a szövegek valóban egy valódi újságírói riport hangulatát idézzék, fotósorozat is készült az egyes írásokhoz. Ezek a sorozatok nem feltétlenül illusztrálják a szöveget, hanem saját műfajukban egy párhuzamos történetet mesélnek el. A fotókat Oláh Gergely Máté utca- és városfotós, valamint Arany Gold Zoltán fotós-filmes készítette. A szövegeket és az írásokat Varga Gábor Farkas grafikus állítja össze egy gazdagon illusztrált füzet formátumú művészkönyvvé, amelynek első felében az Egy kocsma város szövegei olvashatóak, a második felében található üres füzetlapokon pedig az olvasó maga folytathatja a történetet, feljegyezheti saját élményeit, saját hasonló lakókörnyezetéről.