-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Dr. Fitz Jenő domborművével bővült a múzeumi panteon az Országzászló téren
2014.11.08. 13:17 |
Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeumigazgatók, valamint Gunda Béla néprajzprofesszor emléktáblája után Dr. Fitz Jenő az MTA doktora, Széchenyi-díjas ókortörténész, régész, numizmatikus domborművét avatták fel szombaton délelőtt a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán. Nagy Benedek szobrászművész bronzból készült domborművét a múzeum készíttette az önkormányzat támogatásával.
KÉPGALÉRIA
KÉPGALÉRIA
A régészprofesszor emléktábláját Róth Péter alpolgármester avatta fel, majd dr. Lukács László főmuzeológus személyes történetek alapján emlékezett Fitz Jenő munkásságára. "Kellhet-e nagyobb elismerés, áldozatos munkáért kapott elégtétel egy történészprofesszornak, minthogy maga is a történelem részévé váljon?" - mondta Róth Péter avató beszédében. Kiemelte, hogy Fitz Jenő életműve példátlanul gazdag a magyar régészet történetében. Székesfehérvár Díszpolgárának életét, törekvései mellett az önmagával szembeni kritika és a másokkal szembeni megértés, elfogadás jellemezte.
Az ünnepség előtt a Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtár, a „Tárgyalkotó hagyomány – Fejezetek Fejér megye néprajzából” című néprajzi állandó kiállítás, valamint a Fitz Jenő munkásságát, műveit bemutató kamarakiállítás is látogatható volt. Itt olyan kiadványokat, könyveket és fényképeket állítottak ki, mely az egykori múzeumigazgatóhoz, híres ókorkutatóhoz kötődik.
Dr. Fitz Jenő az MTA doktora, Széchenyi-díjas ókortörténész, régész, numizmatikus. 1949 és 1985 között volt a székesfehérvári múzeum igazgatója. Évtizedek kemény és tudatos munkájával alapozta meg és működtette Fejér megye múzeumát. Egy háromszemélyes múzeumból épített fel egy egész múzeumszervezetet. Kutatta Pannónia és Székesfehérvár történelmét és az ő nevéhez kötődik a római kori település, Gorsium romjainak feltárása. Munkásságával vált a fehérvári múzeum nemzetközileg elismert kutatóhellyé.

Nagy Benedek szobrászművész Balsay Istvánnal Székesfehérvár korábbi polgármesterével és Kovács Péter Barnabás művészettörténésszel.



