Dr. Fitz Jenő domborművével bővült a múzeumi panteon az Országzászló téren

 Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeum- igazgatók, valamint Gunda Béla néprajz- professzor emléktáblája után Dr. Fitz Jenő az MTA doktora, Széchenyi-díjas ókortörténész, régész, numizmatikus domborművét avatták fel szombaton délelőtt a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán.
2014.11.08. 13:17 |
 Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeumigazgatók, valamint Gunda Béla néprajzprofesszor emléktáblája után Dr. Fitz Jenő az MTA doktora, Széchenyi-díjas ókortörténész, régész, numizmatikus domborművét avatták fel szombaton délelőtt a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán. Nagy Benedek szobrászművész bronzból készült domborművét a múzeum készíttette az önkormányzat támogatásával.
KÉPGALÉRIA
A régészprofesszor emléktábláját Róth Péter alpolgármester avatta fel, majd dr. Lukács László főmuzeológus személyes történetek alapján emlékezett Fitz Jenő munkásságára. "Kellhet-e nagyobb elismerés, áldozatos munkáért kapott elégtétel egy történészprofesszornak, minthogy maga is a történelem részévé váljon?" - mondta Róth Péter avató beszédében. Kiemelte, hogy Fitz Jenő életműve példátlanul gazdag a magyar régészet történetében. Székesfehérvár Díszpolgárának életét, törekvései mellett az önmagával szembeni kritika és a másokkal szembeni megértés, elfogadás jellemezte.
Az ünnepség előtt a Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtár, a „Tárgyalkotó hagyomány – Fejezetek Fejér megye néprajzából” című néprajzi állandó kiállítás, valamint a Fitz Jenő munkásságát, műveit bemutató kamarakiállítás is látogatható volt. Itt olyan kiadványokat, könyveket és fényképeket állítottak ki, mely az egykori múzeumigazgatóhoz, híres ókorkutatóhoz kötődik.
Dr. Fitz Jenő az MTA doktora, Széchenyi-díjas ókortörténész, régész, numizmatikus. 1949 és 1985 között volt a székesfehérvári múzeum igazgatója. Évtizedek kemény és tudatos munkájával alapozta meg és működtette Fejér megye múzeumát. Egy háromszemélyes múzeumból épített fel egy egész múzeumszervezetet. Kutatta Pannónia és Székesfehérvár történelmét és az ő nevéhez kötődik a római kori település, Gorsium romjainak feltárása. Munkásságával vált a fehérvári múzeum nemzetközileg elismert kutatóhellyé.

Nagy Benedek szobrászművész Balsay Istvánnal Székesfehérvár korábbi polgármesterével és Kovács Péter Barnabás művészettörténésszel.
 

Kultúra

  1. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  2. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.