Az Árpád-ház program legfontosabb elemeit ismertette előadásában Székesfehérvár polgármestere

 A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének meghívására Székesfehérvár polgármestere tartott előadást szerdán az Árpád-ház Programról, amelyet Magyarország Kormánya hívott életre Székesfehérvár Önkormányzatának kezdeményezésére. Segítségével az Árpád-ház kulturális örökségével kapcsolatos kutatások és a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása is új lendületet kaphat.
2015.03.11. 19:32 |
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének meghívására Székesfehérvár polgármestere tartott előadást szerdán az Árpád-ház Programról, amelyet Magyarország Kormánya hívott életre Székesfehérvár Önkormányzatának kezdeményezésére. Segítségével az Árpád-ház kulturális örökségével kapcsolatos kutatások és a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása is új lendületet kaphat.
Mint ismert, a 2013 augusztusi fehérvári kormányülésen született felvetés alapján fogadta el a kormány az Árpád-ház Programot, amelynek célja, hogy hazánk 2022-ben az Árpád-ház európai rangjához méltó módon ünnepelhesse az Aranybulla kiadásának 800., 2038. augusztus 15-én pedig Szent István halálának 1000. évfordulóját. A projekt elemeit ismertetve Székesfehérvár polgármestere szólt a Látogatóközpontról, a Bazilikatörténeti Múzeum és Kutatóintézetről, a Koronázó Bazilikáról, a Nemzeti Emlékhely Sétaútról és a Látogatóközpont bővítéséről is. A Látogatóközpont, valamint a Bazilikatörténeti Múzeum és Kutatóintézet kiviteli terveivel kapcsolatban lezárult a közbeszerzés. A munkálatok során felújítják majd a Nemzeti Emlékhely mellett, a Koronázó téren található épületet és a Köztársaság Mozi egykori épületét is, ahol a kövek méltó elhelyezését is megvalósítják.
„Olyan típusú Látogatóközpontot kell elképzelni, ami egy-két helyen már működik az országban és a kor technikáját is felhasználva, viszonylag kis helyen mutat meg sok mindent arról, hogy történelmi és tudományos szempontból miért tartjuk fontosnak ezt a helyet” – mondta el dr. Cser-Palkovics András, hozzátéve, hogy a Bazilikatörténeti Múzeum és Kutatóintézetben tekintetében pedig a legfontosabb feladat a kövek méltó elhelyezése, az, hogy a leletanyag kutatható és bemutatható is legyen. Ez részben kiegészíti majd a Látogatóközpontot. „A kövek csodálatosak, aki látta már őket, tudja, önmagukban is olyan értéket képviselnek, hogy érdemes őket megnézni, főleg akkor, ha a kor technikáját is segítségül hívjuk majd a bemutatáshoz.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szerint a városnak kiemelt feladata van nemcsak a múzeumi megjelenítésben és a Látogatóközpont kialakításában, hanem abban is, hogy az Árpád-ház vonatkozásában tudományos központtá kell válnia.
Koronázó Bazilikával kapcsolatban dr. Cser-Palkovics András az „újjáépítésre” helyezte a hangsúlyt, amely így, idézőjeles formában szerepel a kormányhatározatban is. „Nem véletlenül szerepel a Koronázó Bazilika megnevezés és nem az, hogy sírkert, temető.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, felidézve, hogy hosszú évtizedeken keresztül az volt a cél, hogy „minél inkább eltemessük” a Koronázó Bazilikát. Kiemelte, hogy Fehérvárnak nem érdeke, hogy temetőként tekintsünk erre a területre. Az „újjáépítés” tekintetében nem szerepel céldátum, a figyelembe veendő dátumok között viszont ott van 2022, az Aranybulla kiadásának 800. és 2038. augusztus 15-e, Szent István halálának 1000. évfordulója.
A polgármester a Nemzeti Emlékhely Sétaútról is szólt, ami a két bemutatóhely összekötésének egy lehetséges útja. Elmondta, hogy a projekt minden eleme fontos és azt a célt tűzi ki, hogy ne egy helyhez, épülethez párosuljanak a programok, tudományos háttérmunkák, hanem egyfajta zarándokhelyként, turisztikai értelemben is értékként kell végre megjelennie az Árpád-házi emlékeknek. dr. Cser-Palkovics András előadásában felidézte azt is, hogy a 2013-as és 2014-es év után egy felmérés alapján a fehérváriak több mint 30%-a nyilatkozott úgy, hogy járt a Nemzeti Emlékhelyen. Ezzel szemben 2010-ben 6%-a mondta azt az embereknek Fehérváron, hogy fontos kérdés számára a Nemzeti Emlékhely.

Kultúra

  1. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  2. Kenyéráldás Szent István ünnepén

     Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.

    2026.08.20.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.