A délről érkező vihar a legveszélyesebb a Velencei-tavon

 A Velencei-tavon szolgálatot teljesítő vízirendőröktől múlt héten szombaton és vasárnap összesen 18 embert mentettek ki a Velencei-tóból. A hirtelen jött vihar sok fürdőzőt, és vízieszköz-használót sodort veszélybe. Magyarország harmadik legnagyobb tavába egyébként nyáron évek óta nem fulladt bele senki. A vízirendőrök két motorcsónakkal járőröznek a tavon, amiből az egyik alkalmas viharban is mentésre. (képek a tavon járőröző vízirendőrökről)

 A Velencei-tavon nyáron egyébkéntévek óta nem történt bízbefulladás. A mostani rendkívül magas vízállás miatt azonban továbbra is fokozott óvatosságra intik a vízirendőrök a fürdőzőket. A Gárdonyi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály vezetője Bukodi László alezredes elmondta, hogy a délről érkező vihar a legveszélyesebb, ugyanis akkor nincs ami visszafogja a szelet és az a déli parton lévő horgásztokat, fürdőzőket befelé sodorja. Ha északról érkezik a vihar, akkor a Velencei hegység gyengíti egy kicsit a szelet és az kevésbé veszélyes. Bukodi László hozzátette, hogy az uralkodó szélirány északi a tavon. A vízirendőrök két motorcsónakkal dolgoznak a Velencei-tavon: egy 120 lóerős kisebb csónakkal, ami viharban nem alkalmas a biztonságos mentésre és egy 203 lóerős nagyobb hajóval, amire szükség esetén akár 12 ember is felfér. A tó két legtávolabbi pontja közötti távolságot kevesebb mint öt perc alatt teszik meg viharban a járőrök.

 A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava. Hossza 10,8 km, szélessége 1,5 és 3,3 km között változik, területe 26 km2 vízmélysége 1 méter és 2 méter között változik. A sziksós vízű, oldott nátrium- és magnézium-tartalmú víz fokozza a bőr életműködését, így bizonyos gyógyhatást fejt ki neurotikus és mozgásszervi bajoknál, kénhidrogén tartalma miatt pedig hatásos a reumatikus bántalmak kezelésére is. Az északi part fenékiszapjának a hévíziével csaknem egyenértékű gyógyító erőt tulajdonítanak.