-
Lélekerősítő programok a könyvtárban
A Vörösmarty Mihály Könyvtárban az esélyegyenlőség napján, május 8-án szemléletformáló programra, hatékony öncoaching technika elsajátítására és Anyák-napi kézműves foglalkozásra várják az érdeklődőket.
2024.05.07. -
Aranyat ér
Egy színész pár, Cseh Kata és Balogh Mihály lesz az Aranyat érő beszélgetések vendége május 8-án, szerdán. Az Aranybulla Könyvtárban 17 órakor kezdődő est háziasszonya Bokros Judit újságíró.
2024.05.07. -
Szent Flórián napja
A hagyományokhoz hűen püspöki szentmisével köszöntötték a tűzoltókat Szent Flórián napján. A Szent István Székesegyházban Spányi Antal megyéspüspök idézte meg a tűzoltók védőszentjének életét.
2024.05.07. -
Seuso fotótárlat
Megnyílt Boruzs Katalin tárlata a Tolnai úti Könyvtárban. A fotókon nyomon követhetjük a Seuso épületegyüttes feltárásának munkálatait.
2024.05.07.
Víziváros történetéről szóló könyvet mutattak be a Széna téri Tagkönyvtárban
A „Víziváros története” című könyv bemutatójára került sor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában. A fehérvári városrész történetét a könyv szerzője, Kovács Eleonóra főlevéltáros ismertette. A beszélgetésen elhangzott, hogy a városrész gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza és a 19. század elején kezdik emlegetni önálló részeként Fehérvárnak.
2013.11.27. 18:20 |
A „Víziváros története” című könyv bemutatójára került sor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában. A fehérvári városrész történetéről a könyv szerzője Kovács Eleonóra főlevéltáros beszélt az érdeklődőknek. A rendezvény Deák Lajosné önkormányzati képviselő hozzájárulásával valósul meg.
A levéltári kutatások mellett fehérváriakkal is beszélgetett a szerző – olyan emberekkel, akik még emlékeztek arra, hogyan nézett ki ez a városrész azelőtt. Levélári kutatás előzte meg a könyv megírását, hiszen fontos volt kideríteni, hogy először mikor fordul elő a városrész neve és mikor mérik ki a telkeket. A 20 század elejétől pedig kalendáriumok és különböző kiadványok is segítették a kutatást. Kovács Eleonóra elmondta, hogy a legtöbb adat a harmincas évekből volt. A szerző kiemelte, hogy az utóbbi 40-50 évben ebben a városrészben történt a legnagyobb változás, ez volt az egyik oka, hogy szerették volna feldolgozni Víziváros történetét. A másik ok pedig a minden emberben élő identitástudat erősítése, kifejezése volt.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a városrész gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza és a 19. század elején kezdik emlegetni önálló részeként Fehérvárnak. A főbb utcái már az 1850-es években megvoltak az akkor még falusias városrésznek, a 19. század második felében pedig a villanygyár és a gázgyár környéke már ipartelep képet mutat és néhány évtizede a lakótelepi házak határozzák meg az egész városrész képét.