A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum rendezésében, valamint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat támogatásával tudományos konferenciát tartottak I. Szent László magyar uralkodóról szombaton a Szent István Művelődési Házban. A tudományos értekezésen összesen tizenegy előadást hallgathattak meg az érdeklődők a lovagkirályról. Az esemény az Árpád-ház Program keretében valósult meg.
Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan szombaton ismét nagyszabású tudományos-történelmi konferenciát tartottak Székesfehérváron. Augusztus 14-én Fehérvár életét ismerhették meg az érdeklődők az Árpád-korban, majd az ezt követő szeptemberi rendezvényen „Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon” címmel hallgathattak érdekes előadásokat a Hiemer-ház házasságkötő termébe ellátogatók. Szombaton a „Magyar királyok és Székesfehérvár” című konferenciasorozat újabb állomásaként I. Szent László magyar királyról tartottak tudományos konferenciát a Szent István Művelődési Házban a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum rendezésében és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat támogatásával. A program az Árpád-ház Program keretében valósult meg.
A kulturális program Vakler Anna, Cserta Balázs, Varró János zenés produkciójával kezdődött el. Ezt követően a tudományos értekezésen elsőként Spányi Antal megyés püspök köszöntötte a megjelenteket. „Amikor a tudományos üléssorozatot megindítottuk arra gondoltunk, hogy a konferenciákat egy-egy jeles jubileumhoz kötve szerveztük meg. 2008-ban Hunyadi Mátyás 1458-as megkoronázásnak 550. évfordulóját ünnepeltük, 2010-ben Károly Róbert harmadik, immár törvényes megkoronázásának 700. évfordulója adta az alkalmat. 2012-ben pedig Szent István király halálának 975. évfordulójára rendeztünk bensőséges hangulatú ülésszakot. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy sorozatunk magas rangot vívott ki magának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a hosszú hétvége ellenére is ilyen szép számmal gyűltünk itt össze. Konferenciánkat számon tartja és figyelemmel kíséri a középkorral foglalkozó tudomány, kiadványaink felsőoktatási tananyaggá váltak. Úgy vélem, hogy Szent Lászlónak, a hetedik Árpád-házi uralkodónak Székesfehérvárott mindig is aktualitása volt és lesz is. Õ kezdeményezte 1083-ban István és fia, Imre herceg szentté avatását a Prépostsági Templomban, abban a királyi bazilikában, ahol később Szent Lászlónak később oltára is állt” – fogalmazott beszédében Spányi Antal.
Az eseményen Mikó Árpád művészettörténész, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat osztálytitkára mondott bevezetőt. „Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat nevében köszönthetem a konferencia résztvevőit. Immáron nyolcadik éve, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum tudományos konferenciákat szervez a magyar középkor egy-egy kiemelkedő uralkodóját emelve a kutatás középpontjába. Azután, hogy az Egyházmegyei Múzeum előbb Szent Imrének, majd Szent Istvánnak szentelt nagyszabású kiállítást, és mellékelt a tárlathoz mindkét esetben súlyos tudományos katalógust, a választás szinte természetesnek mondható. Az, hogy idén Szent László királyra esett a választás azt a reményt kelti bennem, hogy talán egy majdani kiállítás alapjait láthatjuk meg most” – mondta Mikó Árpád.
A tudományos program során két szekcióban, délelőtti és délutáni felosztásban tartották meg az előadásokat. Elsőként Zsoldos Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet osztályvezetője tartott ismertetőt Szent László koráról. Marosi Ernő, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet művészettörténésze Székesfehérvár művészetéről adott számot Szent László idejéből. Körmendi Tamás, az ELTE BTK Történeti Intézet Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi adjunktusa a Szent László neve alatt fennmaradt III. és II. törvénykönyv keletkezéséről beszélt. Veszprémy László, a Hadtörténeti Intézet igazgatója Szent László és a keresztes hadjáratok kapcsolatába avatta be a résztvevőket. Nagymihályi Géza görögkatolikus pap, művészettörténész Szent László leányát, Eiréné, bizánci császárnő életét mutatta be. Thoroczkay Gábor, az ELTE BTK Történeti Intézet Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi adjunktusa Szent László szentté avatását taglalta. A délelőtt utolsó előadását Szakács Béla Zsolt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszék tanszékvezetője tartotta Szentté avatás és kultusztér Szent László korában címmel.
Az ebédszünetet követő második szekció délután folytatódott, melyet Szovák Kornél, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézet egyetemi docense kezdte meg, melyben részletes ismertetőt hallgathattak a megjelentek Szent László alakjáról az elbeszélő források alapján. Kerny Terézia, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa Szent László ikonográfiájából adott elő. Lángi József restaurátor, az Újonnan előkerült XIV. századi Szent László falképek Erdélyben címmel tartott előadást. Végül Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézet egyetemi docense beszélt a 19. századi Szent László-népénekekhez és a lovagkirály 18–19. századi győri tiszteletének történetéhez szóló adalékokról a legújabb kutatások alapján. Az előadásokon kívül az érdeklődők az eddigi konferenciák kiadványait is megvásárolhatták az előtérben. A szervezők célja, hogy a mostani konferencián elhangzott számos, új kutatási eredményeket jövőre nyomtatásban is megjelentethessék.
