Bálványok és démonok címmel megnyitotta kapuit a Csók István életműkiállítás Székesfehérváron: mintegy 150 műtárgyat állítottak ki, ebben a festmények mellett fotók és a művész keleti gyűjteményéből vett darabok is helyet kaptak. Tájképek, portrék, női aktok, szerepelnek a kiállításon: három mű érkezett Olaszországból és a frissen restaurált Nirvana is látható. A tárlat április 17. és október 2. között látogatható
Bálványok és démonok címmel megnyitotta kapuit a Csók István életműkiállítás Székesfehérváron: mintegy 150 műtárgyat állítottak ki, ebben a festmények mellett fotók és a művész keleti gyűjteményéből vett darabok is helyet kaptak.
Utoljára 1965-ben a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében volt emlékkiállítása a sáregresi születésű művésznek, most pedig két helyszínen a Csók István Képtárban (Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.) és a Városi Képtár - Deák Gyűjteményben (Székesfehérvár, Oskola u. 10.) rendezik a kiállítást. Tájképek, portrék, női aktok, szerepelnek a kiállításon: három mű érkezett Olaszországból és a frissen restaurált Nirvana is látható.
Dr Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy az elmúlt esztendők egyik legkomolyabb kiállítása látható Székesfehérváron. Szeretnénk hagyományt is teremteni a mostani Csók István kiállítással, minden évben kell, hogy legyen egy olyan kiállítás, ami méltán vonja a figyelmet a városra. A város polgármestere köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában dolgozóknak. Külön kiemelte, hogy a Kulturális Alap, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumána és a Videoton vezérigazgatója Sinkó Ottó jelentős támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás.
| Csók István 1865. február 13-án született Pusztaegresen (Sáregres). Atyja népi származású, törzsökös iparoscsaládból való jómódú molnármester volt. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni kedvencüket. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Párizs tárolója volt a XIX. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak.
1914-ben nagy sikerű kiállítása volt a Műcsarnokban. Aktábrázolásának több szép darabját ismerjük, közte Thámár (1905). Csók párizsi éveire esnek azok a Magyarországon fogant festményei is, melyekben a Dunántúl népének színességét ünnepelte. Álláspontja gyönyörködés volt a népélet, népviselet színességében, a fiatalság életerejében, szépségében, egészségében. Az Ernst Múzeumban 1935-ben kiállításon mutatták be félévszázados munkásságának legjavát. Évről-évre részt vett a képzőművészek szövetségének kiállításain, ahol 1951-ben búcsúzott utolsó jelentős alkotásával, a Háború és Béke című, hármas tagozatú festményével.
Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be, maga is több nyarat a nagybányaiakkal töltött még fiatal művészként. A kétszeres Kossuth-díjas festő 1961-ben hunyt el Budapesten.
|
Vargha Tamás a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, hogy Csók István a Cece mellett található Sáregresen született és ezer szállal kötődött Fehérvárhoz és a megyéhez is. Különleges a kiállítás abból a szempontból, hogy Csók István azon tárgyait is láthatjuk, melyek a képeket inspirálták.
